A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Tette mindezt hasonlóan számos más európai országhoz. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is.
Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, befektetésekre, így a külföldi ingatlanbefektetők bevonzása kézenfekvő ötletnek tűnt.
Az felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt.
Spanyolország 14 576 ilyen vízumot adott ki, olyan ingatlanbefektetőknek, akik legalább félmillió euró értékben vásároltak ingatlant az országban.
Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár 5 éves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.
Az aranyvízum vége
A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. A befektetésekből több mint 5,8 milliárd eurós bevételre szert tevő Portugália is a spekulatív ingatlanvásárlás csökkentése mellé állt, és új szabályokkal a megfizethető lakhatást támogatja, a bérleti díjak korlátozásával, valamint kereskedelmi ingatlanok lakóingatlanná történő átalakításával.
Írország már tavaly leállította a vízumprogramot. Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, és 500 ezer euróról (197 millió forint) ), 800 ezer (315 millió forint) euróra emeli a befektetési összeg küszöbét Athén környékén és a legnépszerűbb szigeteken, mint Santorini vagy Mykonos.
Indoklásul a vízumokból származó 4,3 milliárd eurós befektetést hozta fel a görög kormány,
amelyet mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között sikerült elérnie.
Az európai adósságválság által sújtott országokban az ingatlantulajdonosok a nagyobb bevétel reményében a külföldieket részesítették előnyben, ha ingatlanvásárlásról vagy -kiadásról volt szó, a helyi lakosokkal szemben, hiszen sokkal többet kereshettek gazdag külföldieken, és a vízumprogram csak fokozta a feszültséget. A rövid távú ingatlan-bérbeadás megfizethetetlenné tette a lakás bérleti díjait a városközpontokban, továbbá a vízumprogram keretében vásárolt ingatlanokat a befektetők nyaralókká alakították, amely tovább szűkítette a megfizethető lakások számát – mondta el Laura McDowell, egy athéni székhelyű ingatlaniroda munkatársa. McDowell azt is hozzátette, hogy a kínai befektetőket vonzotta a leginkább az aranyvízum kínálta lehetőség, akik készpénzzel érkeztek az országba, és ők vásároltak, és újítottak fel a legtöbb épületet. Spanyolországban is a kínai és az orosz befektetők tették ki a vízumkérők nagyjából felét.
Egyensúly
Azonban a vízumprogramot kínáló országokban a gazdasági előnyök és a potenciális kockázatokkal szembeni védelem között meg kell találni az egyensúlyt. A spanyol kormány 40 ezer szociális lakás építését tervezi korlátozott erőforrásokkal rendelkező emberek számára a megfizethető szállás helyreállítását célzó átfogó terv részeként.
A pénzügyi válság csillapodásával párhuzamosan azonban a bérek nem tudtak lépést tartani az ingatlanpiac növekedésével. A lakosság havi keresete és a bérleti díjak közötti szakadékot az elmúlt években tapasztalt rekordszintre emelkedő tovább növelte. A legtöbbek számára így a lakásvásárlás továbbra is csak álom marad – áll a New York Times összeállításában.
