Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a cseh kormány az állami támogatási szabályok tiszteletben tartásával segítséget nyújtson egy új nukleáris erőmű építéséhez és működtetéséhez.
Prága 2022 márciusában jelezte Brüsszelnek a Dukovanyban építendő új erőmű tervét. Az erőmű 2036-ban kezdi meg a próba- és két évvel később a teljes üzemet, és a tervek szerint 1200 megawattnyi áram előállítására lesz képes – tudatta honlapján az Európai Bizottság.
Az élettartama hatvan év, vagyis 2096-ig működhet.
A brüsszeli intézkedés kedvezményezettje az Elektrárna Dukovany II (EDU II), a CEZ csoport, az egyetlen csehországi atomerőmű-üzemeltető teljes tulajdonú leányvállalata. Prága közvetlen ártámogatást tervez nyújtani egy állami tulajdonú különleges célú gazdasági társasággal (SPV) kötött áramvásárlási szerződés formájában.
Évtizedekig stabil bevétel
A szerződés negyyvenéves időtartamra stabil bevételeket biztosít az atomerőmű számára. A kedvezményezett emellett támogatott állami kölcsönt kap az építési költségek nagy részének fedezésére, valamint egy védelmi mechanizmust az olyan előre nem látható események vagy politikai változások ellen, amelyek lehetetlenné tehetik a projekt megvalósítását.
A bizottság 2022. június 30-án kezdte meg az állami támogatás vizsgálatát, és Prága menet közben több intézkedést tett annak érdekében, hogy eloszlassa a felmerült aggodalmakat.
„Csehország támogatni fogja a dukovanyi atomerőmű építését. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy a javasolt állami támogatás célzott és arányos legyen, és ne befolyásolja indokolatlanul az EU energiapiacát. A vizsgálat során Csehország módosította az eredeti intézkedést, és jelentős kötelezettségvállalásokat tett. Ez lehetővé tette számunkra a támogatás jóváhagyását” – indokolta a döntést Margrethe Vestager, az EB versenyjogokért felelős ügyvezető alelnöke.
Franciaország is érdekelt
A brüsszeli döntés feszült figyelemmel várták Franciaországban is, az Electricite de France (EDF) nukleáris energetikai vállalat ugyanis részt vesz a cseh erőműépítési tenderen, amelyet a CEZ hirdetett meg, és amely akár négy reaktor építését magában foglalhatja.
Ha az EDF nyer, az a Reuters tudósítás szerint jelentős bizalmi lökést adna a vállalatnak, amely
2016 óta nem kapott külföldi szerződést.
Ráadásul otthon, Flamanville-ben is 12 éves késésben van az első európai nyomottvizes reaktor építésével, így egyre nagyobb kétségek merülnek fel azt illetően, képes-e további hat új francia reaktor létrehozására.
Európa vezető nukleáriserőmű-építőjeként az EDF egész Európában nagy célokat dédelget, a 2030-as évektől évente egy-két új reaktort tervez átadni; ez olyan sebes ütem, amilyenre nem volt példa az 1980–1990-es évek óta, amikor felépültek a francia reaktorok.
Van azonban kemény vetélytársa is a cseh tenderen: a Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP), a KEPCO leányvállalata, amely iparági források szerint valószínűleg sokkal alacsonyabb költségeket ajánl.
