Szigorodik az európai nukleáris biztonság, nem lehet majd hipp-hopp újfajta fűtőelemre váltani

Januártól új, az eddiginél szigorúbb és egységesebb biztonsági előírásokra összpontosító stratégia mentén működik a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA). Az erre vonatkozó döntést a tagországok – köztük Magyarország – atomhatóságainak napokban Párizsban tartott, őszi párizsi plenáris ülésén hozták meg.

A WENRA úgy döntött, hogy tevékenységét korlátozott számú stratégiai célkitűzés köré helyezi előtérbe, ezek a következők a szervezet közleménye szerint:

• közös biztonsági követelmények megállapítása a legfontosabb kérdésekben, amelyeket minden WENRA-tagnak alkalmaznia kell,
• bevált gyakorlatok átvétele a szabályozási együttműködéshez az új technológiák felülvizsgálata és értékelése céljából,
• közös egyetértés vagy WENRA álláspont kialakítása a kihívást jelentő kérdésekben.

Ukrajna nagyon készül a fűtőelemváltásra  

Az ukrán nukleáris biztonsági hatóság megbízott elnöke tájékoztatást adott az ukrán nukleáris létesítmények biztonságáról. Ismertette, hogy készülnek az Ukrajnában működő VVER reaktorok (hasonlóak a paksiak is) által jelenleg használt, Oroszországból érkező üzemanyagokat alternatív termékre kívánják cserélni. Ide kapcsolódik, hogy a megbeszélés egy másik szakaszában terítékre került az úgynevezett balesettűrő üzemanyagok koncepciója, illetve az új üzemanyagok fejlesztésével és engedélyezésével kapcsolatos kihívások is. Megállapították, hogy „tekintettel különféle tényezőkre”, az új fűtőelemeknek a reaktorokba behelyezéséig 7-15 évnyi előkészületre van szükség.

A döntés magyar szempontból kiemelten fontos, mivel a hazai tervekben is szerepel ilyen berendezések telepítése. Terítékre kerültek egyebek mellett a nyomás alatti vizes reaktorok rozsdamentes acél varratain elvégzendő ellenőrzések, az ezzel kapcsolatos módszertanok, továbbá a hegesztési varratok javítása, valamint a rozsdamentes acél csövek tervezésére és gyártására.

A WENRA tevékenysége – amelyben Magyarországot az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) képviseli – magyar szempontból kiemelten fontos, hiszen az országban Pakson működik egy atomerőmű, amelynek dolgoznak az üzemidő-hosszabbításán, üzemel egy oktató és egy kutatóreaktor is (mindkettő Budapesten), zajlik továbbá két új reaktor építésének előkészítése, talán lesznek SMR-jeink is, végül az ipar és az egészségügy számos területén használnak radioaktív anyagokat.

A figyelem középpontjában a Paks II. projekt áll, amelynek sok más mellett az az érdekessége, hogy az egyetlen olyan orosz tervezésű és kivitelezésű beruházás, amely az európai uniós területen épül. E tény most – az Ukrajnában folyó háborúval a háttérben – okoz is nehézségeket a kivitelezésben annak ellenére, hogy az Oroszország elleni uniós és nemzetközi szankciók nem érintik az Oroszországgal való, polgári célú nukleáris együttműködést. Korábban Magyarország uniós volta miatt is kapott némi féket a projekt a rá vonatkozó szerződések uniós ellenőrzésének elhúzódása miatt.

Még két évet kell várni a paksi öltözőre

Ezekkel függ össze az OAH a honlapján közzétett, friss tájékoztatása, amely szerint ez év december 20. helyett két évvel tovább, 2025. december 20-ig érvényes a beruházó Paks II. Zrt. társaság azon engedélye, amelynek alapján az új atomerőmű területén felépíthet egy 500 fős kiszolgáló- és öltözőépületet. A határidők hasonló kitolásához más létesítmények esetében a hivatal korábban is hozzájárult. A beruházás átadására vonatkozó konkrét dátum a legutóbbi időkig 2031 volt, az elmúlt hónapokban azonban az orosz és a hazai illetékesek is következetesen az ennél tágabb „harmincas évek elejét” említik.

Egyiptomban kicsit gyorsabbak

Magyar szempontból – elsősorban a tapasztalatok miatt – kiemelten fontos, hogy hogyan halad a két új paksihoz hasonló orosz tervezésű és kivitelezésű atomerőművek építése. Olyan, úgynevezett 3+ reaktorok telepítéséről van ugyanis szó, amelyeket a már bevált VVER reaktorok alapjain fejlesztettek úgy, hogy megfeleljek a számottevően megnövelt nemzetközi biztonsági előírásoknak, amelyek többsége a fukusimai atombaleset után született. Látványos újdonságuk a többszörös aktív és passzív védelmi rendszer, amelynek egyik szériaeleme az úgynevezett zónaolvadék-csapda. Egy ilyen berendezés beemeléséről épp tegnap érkezett hír az egyiptomi El-Dabaa mellett épülő atomerőmű 2-es blokkja kapcsán. 

Az idei feladatok között szerepel az első adag beton beöntése is a 4-es blokk alaplemezébe. A zónaolvadék-csapda össztömege eléri a 700 tonnát a Roszatom közleménye szerint, amely emlékeztet, hogy a múlt hónapban hasonló berendezést szereltek be az 1-es blokk majdani reaktora alá. Az atomerőműben négy blokk fog üzemelni 3+ generációs VVER-1200 nyomottvizes reaktorokkal. Oroszországban már négy ilyen egység üzemel, amelyek közül kettő a novovoronyezsi, kettő a leningrádi atomerőműben termel. Oroszországon kívül Fehéroroszországban 2020 novemberében kapcsolták a villamosenergia-hálózatra az első ilyen blokkot.

Az El-Dabaa atomerőmű a 2017. december 11-én aláírt orosz–egyiptomi államközi szerződés alapján épül. Az orosz fél amellett, hogy megépíti az atomerőművet, annak teljes életciklusa során biztosítja hozzá a nukleáris üzemanyagot is. Kiképezi az egyiptomi személyzetet, továbbá az atomerőmű működésének első 10 évében támogatja az egyiptomi felet az üzemeltetésben és a karbantartásban is. Egy további megállapodás értelmében az orosz fél egy speciális tárolót épít és konténereket szállít a kiégett nukleáris üzemanyag tárolásához.