Lengyelországban Adam Glapinski jegybanki kormányzót azzal vádolják, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul, 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, mint utóbb kiderült, mindhiába, hiszen – együttesen számítva – az ellenzéki pártok nyertek több mandátumot.
Lengyelországban frontálisan támadják a jegybank kormányzóját
A helyzet odáig fajult, hogy a választásokon győztes pártok Glapinskit a parlament alsóháza által választott jogászokból álló Állami Törvényszék elé állítanák. A különleges törvényszék a rendszerváltás óta mindössze két ítéletet hozott, és az eljárás hónapokig is eltarthat. Ha pedig Glapinskit felfüggesztik, Marta Kightley kormányzóhelyettes venné át a helyét.
A varsói jegybank szóvivője az ügy kapcsán kijelentette, hogy a döntéshozók mindig a törvényeknek megfelelően jártak el, és hogy a Glapinski leváltására irányuló lépések a lengyel eszközök értékeltségére is kedvezőtlenül hathatnak.
A jegybanki kormányzó Állami Törvényszék elé állítására tett kísérletek a központi bank függetlensége elleni közvetlen támadásként értelmezhetők
– emelte ki a szóvivő.
Glapinskinak közben kapóra jöhet, hogy a lengyel költségvetési hiány – a legfrissebb adatokból kiindulva – az erős munkaerőpiacnak és az áfabevételek meglódulásának köszönhetően jóval alacsonyabb lehet az előzetes célkitűzésnél, holott a választási kampányban az ellenzék folyamatosan a hiány elszabadulásával riogatott.
Október végéig a deficit 36,42 milliárd zlotyra nőtt a szeptember végi 34,69 milliárd zlotyról, miközben az éves célérték 92 milliárd zloty – derült ki a pénzügyminisztérium vasárnapi közleményéből.
Az alacsonyabb miatt ugyanis a vártnál több járulék folyt be a társadalombiztosítás büdzséjébe, miközben a fogyasztás élénkülése következtében a kulcsfontosságú áfabevételek az éves bázishoz mérten 25 százalékkal, 25,3 milliárd zlotyra emelkedtek, ami január óta a legmagasabb havi szint.
Magyarországon a helyhatósági választások élezhetik a feszültséget
Hazánkban a jövő évi helyhatósági és európai parlamenti választások előtt vizionál fokozódó küzdelmet a jegybank és a kormány között a Reuters, mivel az elemzői úgy vélik, nőhet a kormányzati nyomás Matolcsy Györgyön a további erőteljesebb kamatcsökkentések érdekében.
Most mindenki arra figyel, hogy Matolcsy György – aki Orbán Viktor kormányfő szövetségeséből gazdaságpolitikájának hangos bírálójává vált – hogyan csökkenti majd tovább az EU-ban legmagasabb, 11,5 százalékos alapkamatot – írja a hírügynökség.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május óta összesen 650 bázisponttal vágta vissza a kamatot, de a múlt héten tartózkodott a nagyobb csökkentéstől , annak ellenére, hogy az az első negyedévi 25 százalékról decemberre 7 százalékra eshet.
Bár sok minden szólna a kamatcsökkentés ütemének felgyorsítása mellett, a külföldi befektetők nagy része ezt a politikai nyomás előtti meghajlásnak tekinthetné
– magyarázta az MNB óvatosságát Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A jegybank szerint az alapkamat februárban egy számjegyűre csökkenhet, ami a következő két hónapban több mint 150 bázispontos csökkentést feltételez.
Strukturális tényezők állnak a háttérben
A viták hátterében a Reuters szerint a régióra jellemző, magasabb infláció áll, amely olyan strukturális tényezők miatt, mint például a nagyon szűk illetve a választásokat megelőző ösztönzőintézkedések, továbbra is jócskán meghaladja a nyugat-európait.
A kelet-közép-európai központi bankok általános monetáris politikája és hitelessége egészen a közelmúltbeli sokkhatásokig megfelelő volt, ám az idei és a következő év újfent próbára teszi ezt a hitelességet
– mondta Karen Vartapetov, az S&P Global Ratings vezető elemzője.
A központi bankok függetlenségével kapcsolatos befektetői aggodalmak ráadásul mindkét országban a jogállamisággal kapcsolatos, régóta fennálló uniós kritikákkal párosulnak, melyekre tekintettel az EU több milliárd eurónyi támogatás kifizetését függesztette fel.
A lengyel ötéves kötvények hozama pénteken 282 bázisponttal, a magyar ötéves kötvényeké pedig 437 bázisponttal haladta meg a német kötvényekét.
A hozamfelárak alakulása pedig részben attól is függ, hogy a befektetők miként ítélik meg a lengyelországi és a magyarországi politika befolyását a központi bankokra az elkövetkező hónapokban.
