Nem habozott a Magyar Nemzeti Bank: egyből válaszolt a kormány és a vállalkozók kritikáira

Ha van valamiben egyetértés az országban, akkor az az, hogy a magyar családokra és a magyar gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély az árszint további emelkedése – ezzel kezdi Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója és Baksay Gergely közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgató szakmai cikkét, amely a jegybank honlapján jelent meg.

Az idei év nagy tanulsága: ha a gyors áremelkedés „megeszi” az emberek pénzét, akkor lefullad a gazdaság növekedési motorja, a lakossági fogyasztás. Annak hiányában a beruházások egy jó része is leáll, a növekedés pedig messze a várt alatt alakul. Mindez természetesen a költségvetésre is kihat: a bevételek jóval a tervezett alatt alakulnak. Az elmúlt napok kormányzati és vállalkozói kritikái kapcsán feltették a kérdést, hogy valóban a monetáris politika-e a növekedés gátja.

– válaszolták meg a felvetést.

Az ügyvezetők aláhúzták: ha tenni akarunk a jövő évi növekedésért, akkor teljesen le kell győznünk az inflációt; csak így fog nőni a jövedelmek reálértéke, helyreállni a bizalom, amitől újra beindul a fogyasztás. „Mindehhez elengedhetetlen a fegyelmezett monetáris politika fenntartása, aminek jelenlegi eszköze a pozitív reálkamat” – írták.

Szerintük megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság kibocsátása. Ha a dolgok mélyére nézünk, könnyen beláthatjuk, hogy ez teljesen téves értelmezés, hiszen az adatok mást mutatnak. Mindez súlyos tanulsággal jár a következő időszakra vonatkozóan is: ha tenni akarunk a jövő évi növekedésért, akkor teljesen lekell győznünk az inflációt. Az MNB szerint legalábbis csak 

• így fog nőni a jövedelmek reálértéke, 
• és helyreállni a bizalom, amitől újra beindul a fogyasztás.

Mit kell tudni a reálkamatról és miért fontos?

A reálkamat lényegében a bankbetétben vagy más kamatot fizető eszközben elhelyezett megtakarításunk vásárlóértékének alakulását méri. Hasonlít tehát a „sima” kamathoz, de a reálkamat esetében figyelembe vesszük azt is, hogy az áremelkedés miatt a pénzünk közben veszít az értékéből. Természetesen ahány fajta kamat van, annyi féle reálkamat létezik, a jelentése viszont minden esetben ugyanaz: ha az áremelkedés magasabb, mint a „sima” kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a pénz veszít az értékéből. Ha pozitív, akkor pedig nő a pénzünk értéke. 

Ebből következik, hogy a negatív reálkamat két dolgot jelent. Viszonylag magas áremelkedést és így a pénzünk értékének csökkenését. Csakhogy, amíg infláció van, addig nem lesz fogyasztás. Amíg pedig nincs fogyasztás, addig a beruházások sem indulnak újra. Vannak azonban, akik szerint a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből. A jegybank viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a képlet a mostani körülmények között nem működik.

Mi a baja a magyar gazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank szerint?

Azért nem, mert a magyar gazdaságban van ennél most egy sokkal erősebb hatás. Amikor a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság nő, akkor mindenki hátralép egy lépést: a háztartások inkább kivárnak és elhalasztják nagy költéseiket. Ha pedig a háztartások nem költenek, akkor a vállalatok sem fognak beruházni. „A lakossági bizalmat számtalan tényező befolyásolja, de ezek közül kiemelkednek az inflációs és a munkanélküliségi folyamatok. Míg utóbbiban szerencsére nincs semmi látnivaló, addig az infláció közelmúltbeli elszállása mélyen bizalomromboló hatású volt” – hangsúlyozták a jegybanki vezetők.