A csillapodó ellenére kivárhat a kamatcsökkentéssel a lengyel jegybank szerdai ülésén, a złoty erősödése pedig ettől függetlenül is folytatódhat, ami nem sok jót jelent a meghatározó régiós devizával és az euróval szemben is gyengélkedő forint számára.
A Bloomberg által megkérdezett 35 közgazdász egybehangzó véleménye alapján az egymást követő ötödik kamatdöntő ülésen is változatlanul hagyhatja a jelenlegi irányadó, 75,75 százalékos alapkamatot az Adam Glapinski vezette Lengyel Nemzeti Bank (LBP).
Még kísért az infláció szelleme
Bár a lengyel infláció a tavaly februári 18,3 százalékról 3,9 százalékra esett vissza 2024 januárjára, még így is jócskán felette van a jegybank 2,5 százalékos céljától. A központi bank így vélhetően továbbra is óvatos marad, fennáll ugyanis annak kockázata, hogy a fogyasztói árak az év folyamán ismét emelkedésnek indulnak.
Glapinski az előző hónapban arról beszélt, hogy a hitelfelvételi költségek az idei év egészében változatlanok maradhatnak, egyes jegybanki tisztviselők ugyanakkor látnak lehetőséget az idei kamatvágásra, igaz, legkorábban a harmadik-negyedik negyedévre jósolják ezt.
Glapinski megpróbálja majd lehűteni a lengyelországi kamatcsökkentéssel kapcsolatos piaci várakozásokat
– idézi a Bloomberg Jakub Borowskit, a Credit Agricole Bank Polska elemzőjét.
Kitarthat a zloty ereje, mélyponton a forint
A jegybankelnök szavai segíthetik a złoty további erősödését, és a lengyel állampapírok hozamát is megemelhetik a bankház álláspontja szerint.
Aligha töri meg a złoty emelkedő trendjét a szerdai kamatdöntés Szergej Volobjev, a Bloomberg Intelligence EMEA fejlődő piaci devizastratégája szerint is. A szakértő ezt arra alapozza, hogy a monetáris politikában egyelőre nem várható fordulat a szerdai kamatdöntő ülésen – bár a közép- és hosszabb távú inflációs kilátásokhoz fontos támaszkodót adhat –, miközben az által Lengyelországnak felszabadított, több mint 130 milliárd eurós források is jelentős támaszt adhatnak a gazdaságnak. Az EU-s pénzügyi támogatások körüli bizonytalanság megszűnése a lengyel fizetőeszközt is ellenállóbbá teheti rövid távon a politikai turbulenciákkal és a jegybanki politika hatásaival szemben.
Arra számítunk, hogy a deviza az év hátralevő részében is felülteljesítő marad a várható uniós és piaci források beérkezése, a javuló növekedési kilátások, valamint a továbbra is óvatos monetáris politika következtében
– hangsúlyozta Volobjev.
A złoty már eddig is a legjobban teljesítő régiós feltörekvő piaci deviza volt az elmúlt 12 hónap során,
az euróval szemben kilenc, a dollárhoz képest 11 százalékos drágulással. A környező országok pénzeihez képest is felértékelődött a lengyel valuta.
Különösen szembetűnő ez a forint/zloty viszonylatban, az utóbbi fél évben ugyanis hat százalékkal értékelődött le a magyar pénz a lengyellel szemben. A devizapár széttartása a múlt héten gyorsult fel igazán, és a forint új történelmi mélypontot is beállított a złotyval szemben. A magyar kül- és monetáris politika is eltérő utakon jár, ami a két régiós fizetőeszköz befektetői megítélésében is megjelenik.
Eltérő úton jár Varsó és Budapest
A keresztárfolyamot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségével kapcsolatos aggályok és az MNB gyorsított, 100 bázispontos kamatvágása nyomta lefelé, miközben a złotyt a Varsó és az EU közötti viszony enyhülése, valamint a Lengyelországot megillető uniós források felszabadítása is támasztotta a lengyel alapkamat tavaly október óta tartó változatlansága mellett.
Mint arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök egy múlt csütörtöki konferencián szólt arról, hogy méltatlannak érzi a jegybankot ért támadássorozatot, amit Nagy Márton korábbi jegybanki alelnök, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter indított. Az Európai Bizottság ugyanaznap döntött úgy, hogy Lengyelország 137 milliárd euró uniós finanszírozáshoz juthat hozzá, mert Varsó végrehajtotta a Brüsszel által kért jogállamisági reformokat.
A magyar jegybank múlt héten kilenc százalékra csökkentette az irányadó kamatot, ezzel pedig tovább csökkent a két ország hitelfelvételi költségei közötti távolság, ami a legvalószínűbb forgatókönyv szerint nem is fog egyhamar újra szélesebbre nyílni.
A forint euróval szembeni kamatelőnye tehát folyamatosan olvad miközben a złoty kamatelőnye továbbra is stabil.
A kamatkülönbség az egyik fő tényező, ami a devizák közötti eltérést okozza, és Magyarországon veszélyben van a jegybanki függetlenség
– magyarázta a Financial Timesnak Piotr Matys, az InTouch Capital devizapiaci elemzője. Szerinte emellett Lengyelországba áramlanak az míg Magyarországnak még tennie kell azért, hogy teljes hozzáférést kapjon az őt megillető forrásokhoz.
A két kelet-közép-európai ország eltérő politikai és gazdasági mozgatórugói hozzájárultak ahhoz, hogy a forint és a złoty jelenleg „az egyik legaktívabban kereskedett devizapár” – emelte ki Murat Toprak, a HSBC devizastatégája.
