Gyorsít a kamatcsökkentés ütemén a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén az elemzői konszenzusnál nagyobb mértéken, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely ezzel másfél év után újra számjegyű lett. Még 2022 júliusában, az inflációs sokk kezdetén emelte 10 százalék fölé, amelyet aztán az ősz folyamán felváltott az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamat mellett. A kamatcsökkentési ciklus 2023. májusi elindítása óta pedig ez volt a tizedik egymást követő alkalom, hogy csökkentette az irányadó rátát az MNB.
Az elemzők előzőleg arra hívták fel figyelmet, hogy ugyan a januári, 3,8 százalékra csökkenő infláció alapvetően alátámasztja a 100 bázispontos csökkentést, azonban az elmúlt időszakban némileg gyengülő forintárfolyam (a korábbi 380–385 helyett 390 körüli), illetve az amerikai kamatvágási várakozások mérséklődése inkább a 75 bázispontos csökkentés felé billentik a mérleget.
A mai döntés mindenképpen meglepetés, arra utalhat, hogy a fundamentumok javulását nagyobb hangsúllyal vette figyelembe a jegybank, mint a forint mozgását.
Mindenesetre érdemes lesz követni Virág Barnabás 3-kor kezdődő online tájékoztatóját, ahol kiderülhet, hogy mennyiben osztotta meg a monetáris tanácsot a mai kamatdöntés. Januárban ugyanis már megjelentek az első galambok, az alelnök egy hónappal ezelőtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, volt már olyan tanácstag, aki a nagyobb ütemű kamatvágás mellett érvelt. Hogy végül erről letett a monetáris tanács, az a forint mozgásának is az eredménye volt.
Hiába javultak folyamatosan a fundamentumok – az már a jegybank toleranciasávjában van, a külkereskedelmi mérleg többletes – a hazai fizetőeszköz jelentősen gyengült Virág szavai után, amiben több tényező is szerepet játszott. A piacok nem fogadták jól a nemzetgazdasági miniszter javaslatát a referenciakamatokról, de még nagyobb hullámokat vert, hogy a monetáris tanács pont azon a héten ülésezett, amikor az EU tanácsa is, az utóbbi pedig nem mentes a fenyegetőzésektől és nyomásgyakorlástól. Ennek része volt az a Financial Times-cikk, amelyben Magyarország uniós forrásoktól való teljes elvágásának lehetőségét taglalta a szerző. Ezen hatások elől pedig a forint sem tudott elbújni. Bár a kedélyek azóta csillapodtak, még mindig van olyan elemző, aki nem zárja ki, hogy ha ideiglenesen is, de megközelíti a 400-as szintet a hazai fizetőeszköz árfolyama.
Minderről várhatóan Virág Barnabás alelnök is beszélni fog a 15 órakor kezdődő tájékoztatón, amelyet élőben közvetítünk.
