Végre hivatalosan is megnyílt az Alba Aréna, amelyet péntek este a Magyarország–Norvégia közötti jégkorong-mérkőzéssel avattak fel, telt ház előtt, miután a jegyeket napok alatt elkapkodták. A két csapat szombaton is megmérkőzik, ugyanakkor a végül 46 milliárd forintból elkészült multifunkcionális csarnoknak és a kapcsolódó fejlesztéseknek nemcsak a sportéletre, a szomszédos ipari parkra és a gazdasági életre is jó hatása lehet Székesfehérváron. Az épületet Balázs Mihály DLA és Tarnóczky Tamás Attila építészek tervezték.
Végigkövettük a csarnok történetét, amely már évtizedes, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban, a Szent István-emlékév alkalmából Székesfehérváron tartott kormányülésen jelentette be:
A város terveket készít egy új többfunkciós jégcsarnok megépítéséről.
Ez a tervezés, illetve a szükséges területvásárlás 2016-ra ment végbe – erre félmilliárd forintnyi állami forrás érkezett –, miközben azért februárra, illetve októberre a külső és belső látványtervek is elkészültek.
A folyamat 2018 őszére lépett a következő szakaszába, amikor a Market Zrt. lett a nettó 25,75 milliárd forintos vállalkozói díjával az időközben nemzetgazdasági jelentőségűvé emelt beruházás építője. A konkrét munkálatok mégsem kezdődhettek el, mert 2019 elején az elszabaduló építőipari árakra hivatkozva a kormány leállította a projektet.
Alba Aréna: a leállított, majd feltámasztott projekt
Új lendületet akkor vett a történet, amikor 2021 októberében az ismételten kiírt közbeszerzési eljárásban újfent a Market nyert, immár 35 milliárd forintos ajánlattal, viszont 2022 májusában az MTI már azt jelentette: a tervek szerint 2023 végére elkészülő beruházáshoz a kormány 45,86 milliárd forintos támogatást biztosít a Modern Városok Program keretében.
Utolsó ijedségként jött a hír, hogy ezt a programot a kormány lezárta, ám Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András lehűtötte a kedélyeket: ugyan a program valóban lezárul, de a folyamatban lévő építkezések befejezhetők, és forrást sem kell visszaadni.
A teljes projektet tekintve ritkaság, de az bejött, hogy 2023 végére tényleg elkészült a csarnok: novemberben a leendő fő használó, a jelentős látogatottságot élvező Hydro Fehérvár AV19 hokicsapata már jégtesztelést is tartott. Viszont az összes engedély beszerzése majd féléves folyamat, ezért a Magyar Jégkorong Szövetség hiába pályázott a hatezer férőhelyes Alba Arénával a férfi-jégkorongválogatott olimpiai selejtezőjének megrendezésére, azt februárban végül a feleakkora Tüskecsarnokban tartották, Budapesten.
Márciusban viszont az Alba Fehérvár kosarasai is kipróbálták a csarnokot, hiszen a jégfelületre speciális hőszigetelő réteget helyezve több mint húsz teremsportágat is ki tud szolgálni a létesítmény, amelynek vannak egyéb erényei is:
- a négy szintből az alsó kettőt a talajba süllyesztették, ami segíti a hőmegtartást,
- ráadásul a hűtés-fűtést talajszondák és hőszivattyúk támogatják,
- a külső díszburkolat egyedi LED-elemekből áll össze, amelyen bármilyen fényjáték kivitelezhető, a nemzeti ünnepeken már kis is próbálták a piros-fehér-zöld kombinációt.
Az épület kiállításoknak és koncerteknek is helyet adhat, akkor ráadásul
nagyobb, tízezerhez közeli nézőszámmal.
Mindehhez persze külső infrastrukturális fejlesztések is társultak.
„21. századi, értékkel teli otthon”
Ugyan a csarnoknál rendelkezésre áll egy 200 és egy 400 helyes parkoló is, a csarnokot bevonták a helyi buszközlekedési rendszerbe, továbbá – ha már 3,5 milliárd forintból összekötötték a 7-es és 62-es főutat – a növényzeten túl kerékpárutat is telepítettek. Ebből pedig nemcsak a sportesemények idején az Alba Arénához zarándokló tömegek, hanem azok is profitálnak, akik a szomszédos ipari park 148 vállalatánál dolgoznak – több mint négyezren.
Az Alba Arénát már nagyon megérdemelte Székesfehérvár, és szükségünk is volt rá. Adóforintokból jött létre a kórházhoz hasonlóan, ezért köszönet jár minden magyar embernek!
– összegzett Cser-Palkovics András polgármester. Kifejtette, hogy a csarnok olyan lehetőségeket nyit meg a sport, a konferenciák és a zenei koncertek, egyéb rendezvények tekintetében is, amelyek egyrészt méltók a városhoz és az agglomerációhoz, másrészt nélkülözhetetlenek, ha Székesfehérvárt nagy megtartóerejű várossá, 21. századi, értékkel teli otthonná akarják tenni.
Pénteken pedig ki is nyitották.
Nemcsak hokimeccs lesz
A hó végén Bolzanóban kezdődő divízió 1/A-világbajnokságra készülő hokiválogatott a héten már többször edzett a csarnokban, csütörtökön éppenséggel a sajtó nyilvánossága előtt, most pedig következett a tényleges nyitány Norvégia legjobbjai ellen.
A programtervbe nemcsak a 18:30-as meccs került, a hivatalos megnyitó mellett számos aktivitással várták a szurkolókat, a város ráadásul kisokost is készített az eseményekhez, illetve az Alba Aréna megközelítéséhez.
Mégiscsak eljött a nagy nap.
