Egyeduralkodó a magyar stadionokban a Fradi, alig nézik a világverő pólósainkat

Van a foci és minden más – igaznak bizonyul a régi sportos mondás a helyszíni nézőszámokat vizsgálva. A legújabb kimutatás szerint a Ferencváros váltja ki a legnagyobb érdeklődést itthon, de még a toplista következő öt helyén is labdarúgócsapat található. Hazai viszonylatban egész jól állnak az európai versenysorozatokban induló kézilabda-, illetve kosárlabda-együtteseink, valamint a Fehérvár hokisai – de mi újság a világverő pólósaink bajnoki mérkőzéseivel?

Miként a statisztikai gyűjtést évek óta lelkesen és akkurátusan elvégző Lang Zoltán az összesítő táblázat alján jelzi is, az adatokat hivatalos és félhivatalos forrásokból nyerte ki: a sorozatokat szervező szövetségektől és ligáktól, a kluboktól, valamint a Nemzeti Sport tudósításaiból. 

Mivel a nézőszámok tekintetében sok a becslés, sőt olykor nagyotmondás, feltételezhető, hogy a valós értékek olykor alacsonyabbak. Ugyanakkor a szintén az egyesületektől, illetve a rendezvényhelyszínektől kapott befogadóképesség sem szentírás, ezért némi ráhagyással érdemes közelíteni a végeredményekhez.

– és közel négyezret ver a második helyezettre –, miközben az összesített nézőszáma is a legnagyobb: a vizsgált időszakban több mint kilencvenezren nézték meg a hazai meccseit. 

Feltört a DVTK, máris a második az összesített listán 

Az öt éve folyamatosan bajnok zöld-fehérek nemcsak az itthoni eredmények, hanem az átlagnézőszámok tekintetében is stabilan teljesítenek: a 2022–2023-as idény 97 százalékát hozták a 2023–2024-es első felében is, és aligha adják alább, hiszen januárban is igazoltak néhány új légióst, miután már a hirtelen kitört idegenrendészeti probléma sem akadály.

A legnagyobb növekményt az átlagnézőszám-lista második helyezettje, a DVTK focicsapata érte el, amely majd háromszor annyi nézőt vonz – aligha függetlenül attól, hogy az előző idényben még a másodosztályban szerepelt.

A top 30-ból 17 labdarúgócsapat, a kosár- és kézilabda meg a hoki kapaszkodik

A legnagyobb csökkenést a másik irányba közlekedő, magyarul az élvonalból kieső Budapest Honvéd könyvelhette el, amelynek a legutóbbi méréshez képest 64 százalékra esett a vonzereje, bár még így is a 11. helyen áll az átlagnézőszámok tekintetében.

A top 30 egyébként is sok különlegességet tartalmaz, például, hogy

• 17 klubot ad a labdarúgás, 13-at más sportágak (kézi- és kosárlabda, jégkorong);
• miközben a férfi-vízilabdaválogatott az aktuális világbajnok és a „B válogatott” is elődöntős volt a héten befejeződött Európa-bajnokságon, a Ferencváros pedig veretlenül nyerte meg a csoportját a férfi Bajnokok Ligájában, nincs egyetlen pólócsapat sem a top 30-ban;
• öt másodosztályú focicsapat is befért a legjobb 30-ba;
• a nők közül egyedül a Győr kézisei fértek fel a listára (ők játszották a vizsgált időszakban a legkevesebb hazai meccset, ötöt);
• a legtöbbször, 17-szer a Fehérvár hokisai szerepeltek saját csarnokukban;
• kihasználtság tekintetében a férfikosárlabda szomszédvárai, Körmend és Szombathely vezetnek 95 százalék feletti értékkel;
• a legnagyobb százalékos tartalék a Győr másodosztályú focicsapatában van, miután a 16 ezres stadionjának kevesebb mint 11 százalékát használja ki;
• a top 30-ból 25-öt csapat vidéki, a top 10-ből is hét, a top 5-ben viszont már csak 3:2 az arány, a nyertes pedig fővárosi. 

A további érdekességek közé tartozik, hogy a bajnoki és nemzetközi kupameccsek látogatottsága miként változik. A Fradi e tekintetben is éllovas, mivel átlagban 1960 fővel többen nézték meg az európai rangadóit. Hasonló plusszal kalkulálhatott a Debrecen (plusz 1591 fő), valamint a Veszprém kézilabdacsapata (plusz 1427) is.

Fonák módon kevesebben mentek ki a csarnokba, amikor a Vác (mínusz 5), a Fehérvár (mínusz 133) és a Tatabánya (mínusz 156) kézisei, illetve a Körmend (mínusz 38) kosarasai fogadtak külföldi ellenfelet.

Alig nézik a világverő pólósainkat

Tanulságosak a bajnokságokra vetített eredmények is.

A labdarúgás vezet, ezen belül is az európai kupameccsek, amelyek átlagnézőszáma főleg a Fradi révén 12 685 fő. Az NB I. átlaga viszont már csak 4037, ami 39,3 százalékos kihasználtsággal párosul. Ehhez már lőtávolban vannak a férfikézilabda nemzetközi kupameccsei, amelyek 3348-as átlagot hoztak, sokkal nagyobb, 60,1 százalékos kihasználtsággal.

miközben a hazai kézilabda-bajnokik, a női kosárliga és a magyar–romániai hokibajnokság nézőszámaira senki sem lehet büszke, a pólóélvonal mutatója pedig siralmas, minden vizsgált sorozat közül a legalacsonyabb átlagnézőszámot vonzza.