Ezért nem játszik még az Alba Arénában a hokiválogatott

Múlt héten már a jeget tesztelték a Székesfehérváron felépült, hatezer férőhelyes Alba Arénában, de az e heti, sőt a februári válogatottesemények is Budapesten, a feleakkora Tüskecsarnokban lesznek, a helyi jégkorong-egyesület, a Hydro Fehérvár AV19 pedig a következő ősszel induló szezonban költözhet csak be. Utánajártunk a miérteknek.

A csarnoknak évtizedes története van, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban, a Szent István-emlékév alkalmából Székesfehérváron tartott kormányülésen jelentette be, hogy „a város terveket készít egy új többfunkciós jégcsarnok megépítéséről”. Ez a tervezés, illetve a szükséges területvásárlás 2016-ra ment végbe – erre félmilliárd forintnyi állami forrás érkezett –, miközben azért februárra, illetve októberre a külső és belső látványtervek is elkészültek.

A folyamat 2018 őszére lépett a következő szakaszába, amikor a Market Zrt. lett a nettó 25,75 milliárd forintos vállalkozói díjával az időközben nemzetgazdasági jelentőségűvé emelt beruházás építője. A konkrét munkálatok mégsem kezdődhettek el, mert 2019 elején az elszabaduló építőipari árakra hivatkozva a kormány leállította a projektet.

Miért van szükség az Alba Arénára?

Új lendületet akkor vett a történet, amikor 2021 októberében az ismételten kiírt közbeszerzési eljárásban újfent a Market nyert, immár 35 milliárd forintos ajánlattal, viszont 2022 májusában az MTI már azt jelentette: 

Utolsó ijedségként nemrég jött a hír, hogy a kormány lezárta a programot, ám Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András lehűtötte a kedélyeket: a program valóban lezárul, de a folyamatban lévő építkezések befejezhetők, és forrást sem kell visszaadni. 

Mostanra az Alba Aréna a teljes készültség közelébe jutott, hiszen a múlt héten már a jeget tesztelte a leendő fő használó, a Hydro Fehérvár AV19 jégkorongcsapata, amely a több mint 1700 bérletesével és labdarúgó NB I. átlagát is meghaladó, 3000 feletti átlagnézőszámával a hazai sportélet egészét nézve is elismerésre méltóan sok nézőt vonz. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy jelenlegi otthona, az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok nemcsak faszerkezetes, hanem nyitott pálya volt eredetileg, és a javítgatásával, fejlesztgetésével elértek a határig, azaz nemcsak kinőtték, hanem a kor igényei is meghaladták.

Ezek után már csak az marad kérdésnek, hogy ha gyakorlatilag kész az Alba Aréna, és már a jegére is rá lehet menni, akkor mikor játszhat itt végre a klubcsapat, és miért nem lehet itt februárban a magyar férfiválogatott olimpiai selejtezője?

Engedélyek nélkül felelőtlenség lenne szervezkedni

A válasz egyszerű: attól, hogy már áll az épület, még nem feltétlenül használható sok ezer nézőt megmozgató eseményre, ahhoz kell egy sor engedély, ezek megszerzése pedig a polgármester becslése szerint nagyjából fél évbe telik.

– írta érdeklődésünkre a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ), megjegyezve, hogy így promotálni, jegyet eladni és általában eseményt szervezni felelőtlenség volna.

Az MJSZ tehát „a fehérvári hokicsaláddal együtt örül” és gratulál az impozáns arénához, ám jobb híján a négy hónap múlva esedékes olimpiai selejtezőt és az e heti felkészülési tornát is Budapesten, a Tüskecsarnokban rendezi meg.

Ez kulturált és kedvelt helyszíne a hazai hokinak, ám 2540 férőhelyes csupán, azaz a hatezres Alba Aréna felénél is kisebb, nem beszélve a nyolc-kilencezres Papp László Budapest Sportarénáról, illetve a 22 ezres MVM Dome-ról – az előbbiben a 2010-es években világbajnokságokat, az utóbbiban az idén tavaszi, Kanada elleni slágermeccset tartották.

A magyar jégkorongnak tehát kicsit még várnia kell – az MJSZ tájékoztatása szerint a tavaszi vb-felkészülés során talán már felavathatják a létesítményt –, ellenben Székesfehérvár városa hamarabb hozzáférhet a fejlesztési csomag bizonyos elemeihez.

Összekapcsolódik két városrész Fehérváron

Az Alba Aréna-projekt nemcsak a multifunkciós csarnok felhúzását jelenti, hiszen az ipari parkot a Budai úttal összekötő út, valamint P+R-parkoló is épül, azaz gyakorlatilag összekapcsolnak két városrészt.

A fejlesztésekről Cser-Palkovics András elmondta: „Napi szinten több ezer ember közlekedését teszi könnyebbé – autóval és a bővítésre kerülő autóbuszjáratokkal egyaránt. Az utakkal kapcsolatos forgalomba helyezési eljárás már megkezdődött, bízunk benne, hogy még ebben az évben lezárulhat, és utána már használhatják is az emberek ezen szakaszokat.”