Interjút adott a napokban a makói Rádió7-nek Lázár János. Az adás felvétele most kikerült a világhálóra, így bárki visszahallgathatja, aki nem követte élőben az építési és közlekedési miniszter bejelentéseit.
![LÁZÁR János](https://cdn.vg.hu/2022/11/fvItFZOHRGCHEZCj1dGpnc-M5XtRobe4yv86RbuK68I/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzViODRkZGIwMWM0YjQwMzE5YTZjZmEzNjI1ZjFjMGQ1.jpg)
Merthogy abból volt néhány, Lázár János hosszú percekig sorolta, milyen beruházásokat készítenek elő, vagy zajlanak javában helyben, illetve országosan. Először is arról beszélt, hogy az észak-szerbiai, tehát a vajdasági területtel való kapcsolatot (Hódmezővásárhely–Szeged–Zenta–Szabadka) fogják fejleszteni. Már az idén elkészül és megnyitják a forgalom előtt a Szeged–Szabadka vasúti összeköttetést, de ezzel még korántsem ér véget a kötöttpályás infrastruktúra bővítése.
Azt tervezik ugyanis, hogy villamoshálózatot hoznak létre Szeged és Szabadka között, ami a tram-trainnel kiegészülve a gyakorlatban egy Hódmezővásárhely–Szeged–Szabadka elérést jelentene.
Erről a tárcavezető azt mondta, hogy a beruházás óriási előrelépés lenne, hiszen egyfelől a magyar oldalon élők átjárását könnyítené meg a Vajdaságba, másfelől az észak-szerbiai munkaerő beutazását is jelentősen segíteni, ahogy a diákokét is, vagy éppen a turizmusét. Jelezte, hogy a Szeged–Szabadka vonal mellett egy Szabadka–Baja csatlakozás is megvalósulhat.
Miért fontos Magyarországnak a Budapest–Belgrád vasútvonal?
Ezek mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Lázár János szerint gőzerővel épült a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal, valamikor 2024–25-re fejeződhet be, és a vonatok 160 kilométer per órás sebességgel közlekednek majd. Ez fontos a személyszállítás miatt, de a BuBe lényege leginkább a teherszállítmányozás.
A miniszter rámutatott: a tragikus orosz–ukrán háború kitörése óta a cargo áttevődik déli irányból nyugatra és északra. Ennek következtében a görög kikötők forgalma megtízszereződött, ahová több millió tonna áru fut be Kínából Európát célozva. Ebből pedig Magyarország tranzitelőnyt kovácsolhat. Csakhogy ennek kiaknázásához fejleszteni kell. Ezért átépítenék és kibővítenék a röszkei átkelőt, és teljesen átépítenék a kelebiai és hercegszántói kapacitásokat.
Magyar–román autópálya-fejlesztés készül
De arról is született döntés, hogy
- új Duna-hidat építenek Mohácsnál,
- megkezdik az M9-es építését a szekszárdi Duna-hídtól Jánoshalma, Kelebia irányába, egyelőre odáig,
- az M8-as pedig megépül Dunaújváros és Kecskemét között.
„Tehát a következő időszakban nagy útfejlesztési tervek vannak, de ha a mi térségünket nézzük, akkor ott is” – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy intenzíven foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy Magyarcsanádnál újjáépítsék a Maros-hidat és hogy ezt összekössék az M43-as autópályával, hogy a teherforgalom ide terelődjön. A 47-es négysávosításának az előkészületeit is megteszik. Ez két részből fog állni: az első a Békéscsaba–Debrecen szakasz, amely előnyt élvez a debreceni autóipari befektetések miatt, a második pedig a Szeged–Hódmezővásárhely–Békéscsaba szakasz korszerűsítése is, amelyet ezen a nyomvonalon négysávosítanak, és elkerülik a településeket. Ennek a nyomvonalát már ki is jelölték. És ez még mindig nem minden, mert szintén négysávosítanák az algyői Tisza-hidat is. Van munka bőségesen magya–román relációban is, hiszen lesz egy autópálya-fejlesztés a Békéscsaba–Nagyszalonta–Arad vonalon, mert ezt a térséget szeretnék megerősíteni logisztikailag.
Ezek nagyon komoly, dollármilliárdokban mérhető programok, amelyeket Romániával, Szerbiával és az Európai Unióval közösen finanszírozunk
– ismertette Lázár János.
Lázár János: beszéljünk világosan, Magyarországon fegyvergyárak fognak épülniAz építési és közlekedési miniszter arról is beszélt, hogy az évtized végére a Kárpátoktól délre a magyar lesz a vezető hatalom a régióban. |