Az ingyen figyelem kiemelkedően fontos szempont – mondta Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter a magyar EU elnökségre felkészítő konferenciasorozat harmadik rendezvényén, amely a Vállalati érdekérvényesítés az elnökség alatt-alcímet viseli.
Fotó: Facebook / Neumann Technológiai Platform
A konferenciasorozatot szervező EuroAtlantic Zrt. alapítója, Fellegi Tamás azzal alapozta meg a véleményét, hogy Washingtonhoz hasonlóan Brüsszel is egy buborék, amely önálló logika szerint mozgó és elsősorban politika-vezérelt szervezet. Ugyanakkor a 2024. július 1-jén kezdődő soros magyar elnökség oldalvizein több mint 200 pluszrendezvény is lesz, ezeken a megjelenés olyan felületet biztosít, amit ki kell használni.
Nem jönnek az EU-s források, ami azt jelenti, hogy a forrásigényt közvetlen brüsszeli eléréssel kell megkísérelni visszaszerezni. Ez nagyon nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás
– közölte Fellegi Tamás a panelbeszélgetésen, amelyen részt vett még Csömör Magdolna, a Vodafone Magyarország szabályozási igazgatója és a 4iG Csoport szabályozási vezetőhelyettese, illetve Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, volt nagykövet is.
Miként lehet összehangolni az EU-s szabályozást a hazaival?
A konferenciasorozat harmadik eseményét Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg az előadásával, amelyben az Európai Unióról, a politikai irányáról és vezetéséről, illetve a magyar elnökségi felkészülésről is beszámolt.
Az Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos után a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László következett, aki a kis és közepes vállalkozások (kkv) szemszögéből vizsgálta a jelen folyamatait, illetve a magyar elnökség potenciális hatásait.
A panelbeszélgetés felvezetőjeként Fellegi Tamás rögzítette:
a két előadás során felülnézetből vizsgálták, miként fest az EU és nemzetállam együtt-, illetve szembenállása.
Ezek után a nagy kérdés, hogy miként lehet magyar érdekérvényesítésről beszélni az EU szintjén, és miként lehet ezt összekötni a magyar elnökséggel?
Nincs lehetetlen a kkv-knak sem
Prőhle Gergely emlékeztetett, hogy az EU-t illető minden jogos és jogtalan kritika dacára Magyarország önként, népszavazás útján vállalta, hogy belép e szerződések rendszerébe.
Fotó: Shutterstock
Az NKE munkatársa elmesélte azt is, hogy a 2004-es magyar csatlakozás idején kiderült, hogy a német autógyár-beruházásokhoz kötődő szabályozás nagyban függ a lobbitevékenységtől. Érdekességként pedig a német autóipar ma is keresi az útját a zöld átállás és a szabályozások erdejében.
Az egykori nagykövet szerint nincs lehetetlen a magyar vállalatok számára sem, de tenni kell a sikerekért:
Okosnak kell lenni, olvasni a nemzetközi újságokat és használni a tanácsadó cégeket: az információ beszerezhető, és muszáj követni a folyamatokat a kkv-knak is.
Csak jön és jön a mesterséges intelligencia
Csömör Magdolna a közelmúlt nagy hazai szerződéskötései kapcsán elmondta, hogy számukra kiemelten fontos a digitalizáció felpörgetése Magyarországon.
Ide kapcsolódik, hogy az IT-szektorhoz kötődő szabályozás intenzíven alakul Brüsszelben, a legújabb és legfelkapottabb téma nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia, amelyről előadásaiban kitért Kovács Zoltán és Parragh László is.
