Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az európai uniós források elosztásában, a rendszert pedig a hátrányos helyzetű térségek érdekében módosítani kell – jelentette ki Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Reményvesztett európaiak
Navracsics Tibor szerint hiba Európa hanyatlását összefüggésbe hozni az európai integrációval, hiszen a kontinens világpolitikai és világgazdasági jelentősége sokkal hosszabb ideje csökken. Ugyanakkor már nem kétséges, hogy az – az Egyesült Államokkal ellentétben – nem tud érvényre juttatni önálló külpolitikai irányvonalat, és ma már az itt élők többségén is egyre inkább a reményvesztettség látszik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az uniós vezetés rosszul kezeli a kihívásokat, hibásan értelmezi a saját szerepét, és nem csupán azért, mert politikai szerepet játszik, hanem azért is, mert ezt bizonytalan elvi alapokra építi.
A jogállamiságnak például lehet számos, akár országonként eltérő jelentése, ám Brüsszel egyetlen értelmezést erőltet, így azt egyik tagállam sem érzi a maga számára érvényesnek.
Míg az EU korábbi évtizedeiben a vitás kérdések rendezésére törekedtek, ma az Európai Bizottság általános érvényű szempontnak állít be politikai elvárásokat, noha nyilvánvaló, hogy az európaiak többsége ellenzi a közösségi források elosztását ilyen elvek mentén.
Ha ez nem fog változni, az európai integráció súlyos válságba kerülhet
– figyelmeztetett a politikus.
Az Európai Bizottság nemcsak szereptévesztésben van, de túl is lépi a hatáskörét
A miniszter elmondása szerint az visszatartása miatt a regionális különbségek csökkentése megakadt, az újjáépítési alapok teljesítési határidői már biztosan nem tarthatók. Brüsszel ugyanakkor csak magának köszönheti ezt, mert azzal fordultak a folyamatok kedvezőtlen irányba, hogy politikai játszmába kezdett. Az Európai Bizottság a szerepét lényegesen túllépve „legfőbb civilizátorként osztályozza a tagállamokat”.
Brüsszel többsebességes Európát épít ki, miközben még nincs igazán hatékony megoldás a leszakadó térségek felzárkóztatására.
Az EU-n belüli kohéziós szakadék látszólag csökken ugyan, de ez leginkább a közép-európai fővárosoknak köszönhető, hiszen ezek a települések önerőből is fejlődnek, ki tudják használni a központi helyzetükből adódó előnyeiket. Az uniós források megvonása elsősorban nem az itt élőknek, hanem a vidékieknek veszteség, ezért Budapestnek nincs oka kedvezőtlen elbírálásra panaszkodni. A felzárkózás üteme nem egyenletes, a fejlesztési forrásokat a hátrányos helyzetű térségekbe kell összpontosítani a miniszter álláspontja szerint.
Az uniós pénzek felhasználásáról helyi szinten kell dönteni
Navracsics Tibor szerint központilag vezérelt támogatási rendszerekkel az EU-n belüli különbségek nem szüntethetők meg, hiszen a kontinens rendkívül változatos, a fejlettségi szintek között nagy az eltérés, és teljesen mások az igényei egy nagyvárosnak, egy leépülő iparvidéknek, vagy egy hátrányos helyzetű agrárrégiónak.
A politikus úgy látja, hogy a források elosztását mindenütt az érintettek érdekeihez kell igazítani, nem pedig a központokban ülők tervezési ideáljaihoz. Magyarországon a közigazgatási alapú területfejlesztés ennek megfelelően új kategóriákkal egészülhet ki, hiszen számos térség a mostani szempontok szerint csak „felparcellázva” kaphat támogatást, egységesen nem. Az együtt kezelendő térségek mellett az egy várostérségbe tartozó települések is így juthatnának forrásokhoz, hiszen a mindennapi élhetőséget ez szolgálná a legjobban.
Uniós pénzek: ekkora összegek érkeztek Magyarországra BrüsszelbőlMagyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta eltelt bő 19 év során 23 ezermilliárd euró uniós forrás érkezett hazánkba. Az EU ezt a hatalmas összeget három költségvetési ciklusban utalta hazánknak: az első, 2007–2013 közötti időszakban 29,6 milliárd eurót, majd 2014 és 2020 között további 23,6 milliárdot, miközben a jelenleg is zajló, 2021–2027-es keretmegállapodás várható összege 20,1 milliárd euró. |
A nyugati és a déli tagállamok aránytalanul több forrást kaptak
Navracsics szerint uniós szinten egységesíteni kell a kohéziós politikát, hiszen számos támogatásból, kiváltképp a tudományos, kutatási-fejlesztési keretekből a nyugat-európai pályázók sokkal nagyobb részt kapnak. A miniszter ugyancsak ellenzi, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaeső dél-európai gazdaságokat szintén a közép-európai államok kárára zárkóztassák föl.
Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója elmondta, hogy a Századvég felmérési adatai is megerősítik, hogy
az európai polgárok többsége nem bízik a közösség gazdasági fejlődésében, és abban sem, hogy a következő nemzedékek jobban fognak élni.
A vezető arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli bürokrácia megítélése szintén egyre rosszabb, főleg a migráció kezelésében, de a relatív többség már a szankciós politikát is elítéli. A források elosztása szankciós eszközzé vált, ám ez nem segíti az egységes fejlődést, noha a gazdasági jólét megteremtése az EU létrehozásának egyik legfőbb indoka – idézte az elhangzottakat az MTI.
Uniós költségvetés: megbízható információkra volna szükség az Európai Számvevőszék szerintNemcsak az Európai Bizottság következtetéseivel nem ért egyet az Európai Számvevőszék, de hibából is többet talál az európai költségvetési gazdálkodás kapcsán. Ráadásul az EU-s költségvetés sem immunis az inflációra, illetve a kamatlábak változására sem. |
