Nehéz elhinni, de minden okunk megvan az optimizmusra, 2024-ben jobb lesz a magyar gazdaság, az ország helyzete, mint 2023-ban volt, a makrogazdasági mutatók a várakozásoknál lassabban ugyan, de javulni fognak – nyilatkozta Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. A kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után.
A kamara elnöke úgy értékelte, hogy
az orosz–ukrán háború, a szankciók, az ezeket kihasználók nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak az idén a magyar gazdaságnak,
az energiaárak, az infláció és a kamatok az egekbe emelkedtek, a kereslet pedig erősen csökkent. Parragh László szerint téves feltételezés volt, hogy az inflációval együtt nőnek majd az idei költségvetési bevételek. A pénzromlás és a drasztikusan visszaesett fogyasztás következtében ezermilliárd forint áfabevételi hiány keletkezett a költségvetésben – mondta.
A költségvetéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) nem helyettesítik az típusú forrásokat és az EU-transzfereket. Az FDI főleg a vállalati szektort segíti hosszú távon, és nem használható fel rugalmasan, a gazdaságpolitikai cél szerinti támogatásra – mondta.
Kulcsfontosságúnak nevezte a gazdaságpolitika szempontjából az európai uniós források kiszámítható lehívását, hatékony felhasználását,
mert ezek járulnak hozzá a gazdasági fejlesztésekhez, a fizetési mérleg javításához, az államháztartás finanszírozásához, az államadósság csökkentéséhez, a serkentéséhez és a versenyképesség javításához. Az uniós forrásokhoz való akadálytalan hozzáférés országkockázat szempontjából is számottevő hatású – tette hozzá. A kamara munkáját Parragh László eredményesnek és sikeresnek értékelte. Példaként említette, hogy a kormány figyelembe vette az MKIK és a területi kamarák több javaslatát is, így a munkába járási költségtérítés emelését, a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötésének megszüntetését, a kisvállalati (kiva) szabályainak egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztrációs terheinek, költségeinek csökkentését.
A kamara egyebek közt javaslatokat tett az élelmiszer-infláció letörésére, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítására, támogatta a bértárgyalásokat, a és a garantált bérminimum mielőbbi bevezetését, a Kavosz Zrt. révén működteti a Széchenyi-kártya programot, javasolta a kkv-k számára bevezetett kamatstop 2024. április 1-jéig történő fenntartását, és az energiaválságban egyeztetett az energiaügyi miniszterrel a vállalkozások helyzetének javításáról – emelte ki az elnök.
