A hazai gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal csökkent tavaly az eredeti költségvetésben tervezett 4,1 százalékos növekedéssel szemben, amelyet később 1,5 százalékra mérsékeltek egy módosítással – mutatott rá a Költségvetési Tanács (KT) keddi ülését követően kiadott véleményében. A parlamenti honlapjára felkerült dokumentum szerint a lassuláshoz belső és külső tényezők egyaránt hozzájárultak.
A GDP-csökkenés fő oka a belső kereslet visszaesése volt a magas miatt, de a geopolitikai konfliktusok és a fő külkereskedelmi partnereink (mindenekelőtt Németország) gyenge helyzete is visszafogta a hazai teljesítményt. A fontosabb nemzetgazdasági ágak közül egyedül a mezőgazdaság kibocsátása emelkedett, ahol a dinamikus növekedés az előző év alacsony bázisához, az aszályos időszakhoz képest következett be.
Mindkét hiánymutató magasabb lett
A költségvetés eredményszemléletű (ESA) hiánya az eredeti terv szerint a 3,5 százaléka lett volna tavaly, amelyet a módosított költségvetés a GDP 3,9 százalékára emelt.
A tényleges hiány tavaly végül a GDP 6,7 százaléka lett,
ami jelentősen meghaladta a kormány 2023 őszi 5,2 százalékos várakozását.
A módosított költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát 3400 milliárd forintban határozta meg, amelynél a tényleges pénzforgalmi hiány 35 százalékkal több, 4593 milliárd forint lett.
Ez hatott negatívan a költségvetésre
A magas infláció és a tervezettnél alacsonyabb gazdasági teljesítmény negatívan hatott a költségvetésre. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek jelentősen elmaradtak az előirányzattól, míg a nyugdíjkiadásokat a kormány emelte a törvényi előírásoknak megfelelően, ráadásul az előirányzatot jelentősen meghaladták a kamatkiadások.
A pénzforgalmi hiányt növelte, hogy a kormányzat a 2021–2027-es Kohéziós operatív Programok, illetve a Helyreállítási Terv keretében megvalósítani tervezett fejlesztések
uniós finanszírozásának megelőlegezésére kényszerült,
miután elhúzódott a Magyarországot megillető uniós források folyósítása. A KT szerint kedvező, hogy az illetékes testületei 2023 végén jóváhagyták a magyar Helyreállítási Tervet, valamint az igazságügyi reformot is elfogadták, így decemberben megkezdődött a kohéziós források lehívása.
Az államadósság tovább csökkent
Az államadósság a 2022. év végi 74,1 százalékos GDP-arányos szint után 2023 végére 73,5 százalék lett, a 2020-as átmeneti emelkedést követően tehát folytatódott az államadósság-mutató 2021-ben újraindult csökkenése.
A mérséklődés azonban elmaradt az eredeti költségvetésben célul tűzött 2,3 százalékpontos, és a módosított költségvetésben előirányzott 3,8 százalékpontos csökkentéstől, végül 0,6 százalékpont lett tavaly.
Az év végi államadósság-mutató megfelel az Alaptörvény adósságszabálynak, és mértéke jobb eredményt mutat a Stabilitási törvényben előírt 0,1 százalékpontos csökkentési kötelezettségnél.
A tavalyi költségvetés eredeti tervszámai, valamint a tényadatai közötti jelentős eltérés felhívja a figyelmet azokra a korlátokra, amelyet a makrogazdasági feltételek tavaszi-nyári tervezése jelent.
A tanács épp ezek az előre nem látható tényezők miatt támogatja, hogy a makrogazdasági pálya nagyobb bizonytalansága esetén a költségvetés tervezésére és benyújtására a tárgyévhez közelebbi időpontban kerüljön sor. A legutóbbi kormányinfón bejelentették, hogy idén a szokásostól eltérően nem tavasszal, hanem ősszel nyújtják be a következő évi költségvetést a parlamentben.
A Költségvetési Tanács elnöke Horváth Gábor közgazdász lettHorváth Gábor közgazdászt, kockázatkezelési szakembert nevezték ki 2024. január 10-i hatállyal a Költségvetési Tanács elnökévé kedden Budapesten. |
