Csaknem két hónapos szünet után tartanak újra kormányinfót. Legutóbb február 16-án állt ki a nyilvánosság elé Gulyás Gergely, akkor még Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel.
Ő azóta a főpolgármester-jelölti kampánya miatt távozott, helyét Vitályos Eszter vette át, aki ma debütált ebben a minőségében. Gulyás Gergely gerincműtéten esett át, és csak most tért vissza. Nem egyedül érkezett a kormányinfóra: Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter is megjelent.
Fontos bejelentést tettek a jövő évi költségvetésről
A sort a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdte. Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormányzat megvárja az amerikai elnökválasztások eredményét, és
csak novemberben nyújtja be a jövő évi, tehát a 2025-ös költségvetést.
Ez nagy horderejű döntés, hiszen eddig arról volt szó, hogy ez már tavasszal megtörténik. A részleteket Varga Mihály mondta el. Hangsúlyozta, hogy háborús helyzetben vagyunk, az EU nehezebben jön ki a válságból. Németország az egyik legfontosabb szereplő, hosszú ideje gyengélkedik, nem tudni, meddig. Ezért háborús helyzetre tervezték meg a makropályát. „A helyzet folyamatosan változik, háborús eszkaláció irányába mozdult el a politikai közeg. Erre a magyar háztartásnak is reagálnia kell.”
A tavaszi büdzsé tervezésével sokkal pontosabban tudták prognosztizálni a költségvetés sarokszámait. Ezt mutatja, hogy a konjunktúra időszakában 2,6 százalék volt az átlagos hiány, miközben 2010 előtt az őszi tervezéssel 6,9 százalék. Nem lát előre, ezért nem tudja megmondani, hogy jövőre visszatérnek-e az eredeti menetrendhez.
A kitűzött makropályából nem szeretne engedni a kormány, de vak sem lehet a világ változásaira. Meghatározó, hogy ősszel milyen eredmény születik Amerikában. „Nem kell félnie Magyarországnak egy elnökváltástól. Donald Trump időszakában javultak a kapcsolataink, utána felmondták a kettős adóztatás intézményét.”
Százmilliárdos értékben halaszt beruházásokat a kormány
Tavaly a külső egyensúly megteremtésével és az letörésével alapozták meg az idei gazdasági növekedést: a háztartások fogyasztása 2024-ben 2,3 százalékkal nőhet. A kormány azzal számol, hogy 2024-ben megtörténik a növekedés, 2,5 százalék körül lehet. Ezzel az EU-ban az élmezőnyben lehetünk. A növekedés gyorsulása a második fél évben várható, és jövőre már 4,1 százalékos GDP-plusz lehet.
Az idei költségvetéssel 4,5 százalékra csökkentik az államháztartás hiányát, jövőre 3,7 százalékos, 2026-ban 2,9 százalékos adattal kalkulálnak. Rendkívüli kiadások lesznek, az első helyen a kamatkiadások állnak.
A hiányt úgy lehet csökkenteni, hogy 675 milliárd forintnyi beruházást halasztanak el.
Nem törlik őket, de később fognak megvalósulni. Ebben az évben még így is mintegy 2000 milliárd forintból hajtanak végre beruházást. Az elhalasztott beruházások kapcsán a Pénzügyminisztérium megfogalmazott javaslatokat, de csak a keretösszegekre vonatkozóan. Alapvetően a tárcák jelölték ki, milyen projektekről van szó pontosan, több százat érint a döntés. Ilyen nagyságrendű újabb beavatkozást nem terveznek az idén.
A gazdasági kormányzás uniós reformjával érdemes megvárni a háborús helyzet alakulását. A részletszabályok még nem ismertek, de érinteni fogják a védelmi kiadások elszámolását, ami magyar szempontból 2 százalékos súlyt ad. December óta több mint 550 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra.
„Összefoglalva: stabilabb és fenntarthatóbb helyzetbe hozzuk a költségvetést, miközben az eddigi eredményeket sem kell elengedni” – zárta nyilatkozatát a pénzügyminiszter. Marad az 1700 milliárd forintnyi keret a védelmi ipari fejlesztésekre.
Megvan a pénz a ferihegyi reptér megvásárlására
Az államháztartás idei hiánya márciusra megközelítette az éves cél 92,8 százalékát (de ez a 2,9 százalékos hiányhoz viszonyított). Az új hiánycél 4,5 százalék, ami 4000 milliárd forint lehet egész évben. Újságírói kérdésre azt mondta, hogy a hiány eddigi alakulását egyszeri tételek dobják meg. Van benne 2100 milliárd forintnyi kamat, amit az első negyedévben utaltak. Ahogy a nyugdíjkifizetéseket is, ez februárban történt. A harmadik sor a reptér megvásárlása, amelynek a forrását az első negyedévben biztosította a büdzsé. Ez azonban az eredményszemléletű hiányt nem növeli.
Jó hírnek nevezete a friss inflációs adatot, ez az alapja a fogyasztás felpörgésének. Külön kitért az üzemanyagárakra, azt mondta, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a Mol vezetőinek tárgyalásán múlik, foglalkozik-e az állam bármilyen beavatkozással.
Megerősítette, hogy 391 forintos euróval számolnak 2024-ben. Márciusban találkozott Matolcsy György jegybankelnökkel, akkor szó volt a jegybanktörvény módosításáról. A következő egyeztetésen is át fogják ezt tekinteni.
Minden brüsszeli felvetés, így új adók bevezetése is, elsődlegesen nemzetállami mérlegelés kérdése. Magyarország eddig csak előleget kapott abból a forrásból, amelyhez kezesként járult hozzá, ezért minden hasonló, jövőbeni ilyen terv nagy óvatosságot követel meg – ezt arra válaszolta, hogy Magyarország támogatná-e uniós háborús kibocsátását.
Támogatási dömping indul a gazdáknak
Nagy István is beszámolót tartott. A magyar kormány – az EU-ban egyedül – 80 százalékos finanszírozást rendelt az agráriumhoz. Arról beszélt, hogy Brüsszel megnyitotta az uniós határokat az ukrán termékek előtt. Ennek részleteiről ebben a cikkben írtunk.
Brüsszel elárulta a magyar gazdálkodókat, és helyette az ukrán oligarchákat támogatja
– fogalmazott. Egy ilyen helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség. Ezért ötpontos intézkedési csomagról döntöttek. (Ezeket ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen.)
Magyarország minden körülmények között fenntartja az ukrán határzárat, ez 24 termékre terjed ki. Arra számít, hogy ezt az EU meg fogja támadni, mert ez kereskedelmi politikai uniós hatáskör. A magyar ellenőrző rendszer fejlett, ez a garancia arra, hogy nem kerülhetnek forgalomba ilyen termékek Magyarországon. A magyar mézpiac fő problémája az EU kínai importja. Kínából műméz, ipari úton előállított méz jön be nagyon olcsón.
Ennek a mértéke 80 százalékkal megnőtt az utóbbi időben.
Itthonról 20-25 ezer tonna mézet szeretnének értékesíteni uniós piacon, de ez nem megy a kíni és az ukrán dömping miatt. Olyan alacsony az ár, ami az önköltséget se fedezi. Ezért vagy raktáron tartják a mézet a termelők vagy kényszerértékesítést folytatnak. Itthon kínai műméz nem kerülhet a polcokra. Aki ezzel próbálkozik, azt megbüntetik. Azt ajánlják, hogy közvetlenül termelőtől vásároljanak mézet a fogyasztók.
Arról is beszélt, hogy nincs elég csapadék, ezért ha a tavalyi értéket elérik az agrártermelésben, már elégedettek lesznek.
Mikor jelennek meg az új otthonfelújítási program részletei?
Vitályos Eszter az új otthonfelújítási programról tájékoztatott. Mint ismert, 108 milliárd forint keretösszeggel jelenik meg az új konstrukció. A hozzájárulás mértéke legfeljebb 6 millió forint lehet, ez részben kamatmentes és vissza nem térítendő támogatás. Hamarosan meg fog jelenni a pályázati felhívás, a kormány oldalát kell ezzel kapcsolatban figyelni. Pontos időpont nem hangzott el, csak az, hogy tavasszal esedékes.
Nem zárta ki, hogy lehet egy társasházi pályázati felhívás is, de alapvetően a zöldenergiára való átállás a cél.
Tisztázták: magyar pénzből nem lesz ukrán fegyver
Gulyás Gergely tisztázta, hogy a magyar hozzájárulás az uniós békekerethez csak úgy jöhetett létre, hogy a magyar kormány előzetesen kikötötte, hogy ezekből a forrásokból nem lehet fegyvert vásárolni. Ez a NATO felajánlásai kapcsán is így történik. Az Ukrajnának szánt magyar finanszírozást például egészségügyi felszerelésre lehet fordítani.
