Van perspektíva a magyar állattenyésztésben, amelyik még a fogyasztók állatvédelem és állatjólét témájában megfogalmazott igényeinek is meg tud felelni – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a fenntartható állattenyésztésről tartott tartott konferencián. Feldman a jelenlegi helyzet bemutatását a fogyasztók hozzáállásának érzékeltetésével kezdte, és egy uniós felmérést idézett. Eszerint az állatvédelmet és az állatjólétet az EU átlagában a polgárok 52 százaléka „nagyon fontosnak”, 39 százaléka pedig „valamennyire fontosnak” tartotta. Itt persze nagy a szórás, Svédországban például 81, Romániában pedig 30 százalék számára nagyon fontos ez a kérdés. A felmérés szerint a rendszeresen haszonállattal érintkezők aránya ennél alacsonyabb: az unió átlagában 6, Magyarországon pedig 10 százalék.
Még érdekesebb a felmérés piaci része, abban ugyanis azt firtatták a kérdezők, hogy a válaszadó hajlandó lenne-e többet fizetni olyan termékekért, amelyek az állatok jólétét támogató mezőgazdasági rendszerekből származnak. Itt az államtitkár a több lehetőség közül azt idézte, amikor a kérdés a 10 százalék felárra vonatkozott, eszerint pedig ennyivel többet uniós szinten a fogyasztók 20 százaléka fizetne, Magyarországon pedig 13 százalék ez az arány.
Vagyis uniós szinten az emberek több mint 90 százalékának valamilyen fontossággal bír az állatjólét, az ebből fakadó többletköltségeket viszont csak egy jóval kisebb hányaduk lenne hajlandó megfizetni
– summázta az eredményeket Feldman.
Fogyasztói tévhitek és az állatvédelem
Az államtitkár szerint ebből azt is ki lehet olvasni, hogy az emberek többsége nincs is tisztában azzal, hogy az állatjóléti elvárások a termelők számára többletköltségekkel járnak. A társadalmi tévhitekre pedig az üzleti szféra is ráerősít: az államtitkár egy növényi alapú élelmiszer reklámját idézte, amelyben az is érv volt az adott termék mellett, hogy annak fogyasztásával „kímélik a teheneket”.
A hatékonyság növekedését és ezzel párhuzamosan a környezeti lábnyom csökkenését jól jelzi az USA tejtermeléséről közölt adat, amely szerint 1944 és 2007 között egységnyi tejmennyiség megtermeléséhez 25 százalékkal kevesebb tehénre volt szükség. Ez a csökkenés megjelent a takarmányfelhasználásban, a trágyakibocsátásban, egyáltalában a tejtermeléshez köthető környezeti lábnyomban is. Ez az unióra és Magyarországra is igaz, itt is jellemző, hogy csökkenő tehénállomány mellett nő a tejtermelés, és ez a trend folytatódni fog.
Ezek alapján viszont felmerül a kérdés, hogy az állattenyésztés nem csak a szarvasmarhatartásra vonatkozó látható eredményei miatt „nem mennek át” össztársadalmi szinten. Ennek több oka is lehet:
- rossz az ágazat sajtója,
- a politika rátelepedett a zöldgondolatokra, amelyek célzottabban jelennek meg, illetve
- csökken a tudomány szerepe az általános társadalmi értékítélet kialakításában.
Mi, agrárosok azt szeretnénk, hogy a valós környezeti problémákra jó és szakmai válaszok szülessenek
– mondta Feldman, aki szerint az állattenyésztés mögötti piaci folyamatokban az elmúlt húsz évben jelentős változások álltak be, amelyek hatottak az ágazatra is. Az értékesítés globálissá vált a kiskereskedelem koncentrációjával, ami átalakította a fogyasztási szokásokat, ami visszahat a termelésre is.
A túlzott „zöldelvárások” mellett viszont ott van az a legitim igény, ami a természeti erőforrásaink védelméről szól. A talajok, a víz, a levegő minőségének védelme és a biodiverzitás fenntartásának óvása azért érdekes, mert amikor az uniós közös agrárpolitika (KAP) kereteit alakítják, akkor ezek az elvárások támogatáspolitikai szinten is megjelennek. Ezért van az, hogy a 2023–2027 közötti időszakban a KAP-pénzek 36 százalékát valamilyen zöldnek mondott célra kellett betervezni, ami 1000 milliárd forintot tesz ki – ecsetelte az államtitkár.
Az állattenyésztés is a koncentrációval reagál
Ebben az erdővédelmi, agroökológiai és agrár-környezetvédelmi programok mellett az állatjólét, vagy az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem is benne van, és reagál azokra az elvárásokra, amelyek a társadalmi irányokból jön.
Befolyásolják a fogyasztókat – mondja az agrárkamara elnökeAz uniós zöldlobbi által gerjesztett ellenszélben gazdálkodnak az állattenyésztők, de vissza kell állítani a józan ész talajára az európai agrárszabályozást – hangzott el a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napok megnyitóján. |
Az államtitkár szerint a KAP-ban megfogalmazott elvárásokra a magyar és az európai állattenyésztés is az intenzitás növelésével tud reagálni. Ugyan a támogatási rendszerben meglesznek azok az elemek, amelyek az extenzifikációt erősítik, de ezeknek az erős környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés anyagi és adminisztrációs terhei az állattenyésztést is nagyobb tőkeerővel rendelkező koncentráltabb forma felé terelik. Ugyanezt teszik a klímaváltozás és a járványok okozta kihívásik, mert az ezekkel szembeni kitettséget a legtöbb termékpályán a zártabb, intenzív tartással lehet megoldani.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Európának a közösségen belül, fenntartható szabályozási környezetben termelt állati terméket érdemes előállítani, a kiszervezés nem érdeke az EU-nak. Feldman úgy véli, hogy
ebben pedig a kicsiknek is megvan a helyük, csak saját feldolgozással és lokális értékesítésben, és akkor a végén ugyanazt a jövedelmet meg tudják termelni, mint amit a mérethatékony intenzív tartásban.
