Sikeres a nyomdatermékvédjegy

„Az élelmiszereknél figyeltük meg, hogy a hazai vásárlók szeretik a magyar termékeket, s ha lehet, inkább azokat veszik a külföldiekkel szemben. Ehhez hasonló, tudatos hozzáállást szeretnénk kiváltani belőlük a könyvek, magazinok, újságok esetében is a nyomdás védjeggyel” – mondta lapunknak Peller Katalin, a védjegy engedélyezését és kiadását végző NYPSZ főtitkára. Erre véleménye szerint a hazai nyomdaipar talpra állítása érdekében mindenképpen szükség volt, mivel úgy látja, hogy indokolatlanul nagy, 20-25 százalékos az importtermékek aránya. Az elmúlt években ráadásul számos magyar nyelvű termék gyártása került át külföldi nyomdákhoz. Mint mondta: a védjegyprogram nem titkolt célja, hogy a fogyasztók meggyőzésén keresztül arra ösztönözze a megrendelőket, azaz a kiadókat, hogy inkább hazai nyomdákban gyártassák termékeiket, hiszen ez akár versenyelőnyt is jelenthet számukra.
Peller Katalin szerint mindenképpen sikeresnek mondható a Magyar Nyomdatermék védjegy első fél éve: a programhoz hét hazai nyomda csatlakozott, és hat hónap alatt 35-40 kiadó több mint nyolcmillió könyvére és magazinjára került fel valamilyen formában a magyarországi gyártást és magas minőséget tanúsító címke. Elmondása szerint azoknál a kiadóknál, amelyek hozzájárultak a védjegy feltüntetéséhez, exponenciálisan növekedett az elmúlt hónapokban a logóval ellátott termékek száma. Úgy látja, hogy csak idő kérdése, s a magazinok és könyvek mellett a csomagolóanyagokon is megjelenhet a magyar minőségi nyomdaterméket garantáló címke. Peller Katalin azonban hozzátette: annak örülnének, ha a mostaninál sokkal több kiadó élne a védjegy által kínált lehetőséggel.
Ebben bíznak a programhoz csatlakozott nyomdák is. „Vegyesen, de alapvetően pozitívan fogadták az ügyfeleink a Magyar Nyomdatermék védjegyet. A kisebb kiadók kifejezetten örültek neki, és büszkén kitették a kiadványaik címlapjára a védjegy logóját, amely azt hirdeti, hogy Magyarországon készült a termék. Ezzel szemben a nagy kiadók közül többen ódzkodtak attól, hogy szerepeltessék a védjegyet a könyveik borítóján vagy hátoldalán, elsősorban esztétikai okokra hivatkozva. Néhányan pedig csak az impresszumban tüntették fel, ez pont a lényeget nehezíti meg, azt, hogy a fogyasztók is könnyen észrevegyék azt” – számolt be a Világgazdaságnak a tapasztalataikról Szentendrei Zoltán, a veszprémi Prospektus Nyomda tulajdonos ügyvezető igazgatója.
Úgy véli: a kisebb kiadók inkább megértették, hogy bizonyos fogyasztói rétegek szemében kifejezetten vonzó lehet a hazai gyártás mellett magas minőséget is garantáló védjegy. Véleménye szerint a védjegy akkor lehet igazán sikeres, ha az elterjedtsége elér egy kritikus szintet, ugyanis akkor jelenthet igazából vonzerőt a fogyasztók számára, ha kellően ismert. Szentendrei Zoltán hozzátette: a kiadók részéről azonban egyértelmű, hogy elsősorban a pénzügyi szempontok diktálnak, és nem kívánnak magasabb költségeket vállalni a védjegy, illetve a hazai gyártás miatt.

Kiadói engedély szükséges
A Magyar Nyomdatermék védjegy használatának feltétele, hogy a megrendelő, a kiadó írásban járuljon hozzá a logó feltüntetéséhez a termék bármely borítófelületén vagy az impresszumban. A védjegyet egy évre adja használatba az NYPSZ, ez a nyomdák kérésére meghosszabbítható.

Németh Márk Sikeres a nyomdatermékvédjegy -->