Az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 7772-en, emelt szinten pedig 2332-en érettségiznek német nyelvből pénteken. Jóval kevesebben tehát, mint angolból, amelyből csütörtökön középszinten 34 491-en, emelt szinten pedig 20 821-en adtak számot a tudásukról – írja az Eduline.
Németérettségi: középszinten 180, emelt szinten 240 perc áll a rendelkezésükre
A szakportál azzal folytatja, hogy az idegen nyelvi érettségi vizsgák ugyanúgy épülnek fel: az írásbelin emelt és középszinten egyaránt négy vizsgarészt kell teljesíteniük a diákoknak.
Ezek megoldására középszinten 180, emelt szinten pedig 240 percet kapnak, amely vizsgarészenként különböző arányban oszlik el.
Ezek a vizsgarészek mindkét szinten az
- olvasott szöveg értéséből,
- nyelvhelyességből,
- hallott szöveg értéséből
- és az íráskészségből, vagyis levélírásból
állnak.
Szövegértés
Az első feladatlap, vagyis a szövegértés megoldására a középszintesek 60, az emeltesek 70 percet kapnak. Ebben jellemzően négy hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak a vizsgázók, ezeknek az elolvasása után kell megoldaniuk a hozzájuk tartozó feladatokat. Az Eduline rámutat: ezzel mérik fel, hogy mennyire sikerült értelmezniük a kapott szövegeket, amelyek lehetnek újságcikkek, használati utasítások, menetrendek, hirdetések, levelek és ismeretterjesztő vagy modern szépirodalmi szövegek is.
A hozzájuk tartozó feladat lehet
- feleletválasztós,
- igaz-hamis,
- párosítás,
- csoportosítás,
- kiegészítés,
- rövid választ igénylő kérdések vagy
- kiemelt részek helyének azonosítása.
A 60, illetve emelt szinten a 70 perc lejártával a szövegértési feladatokat beszedik és kiosztják a nyelvhelyességieket. Erre középszinten 30, emelten 50 percet kapnak a vizsgázók.
Nyelvhelyesség
A szakportál szerint ez a vizsgarész is jellemzően három-négy feladatból áll, azt mérik fel, hogy megvan-e a szinthez megkövetelt szókincs, ismerik-e a vizsgázók a szükséges nyelvtant, nyelvtani szerkezeteket, illetve egyes szavak, kifejezések ragozását, kommunikációs használatát.
A feladattípusok között lehet például lyukas szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből, vagy olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkörnyezetbe illő kifejezést. De lehet még egyebek között kiemelt mondatrészek helyének azonosítása, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) beillesztése a szövegbe, illetve szöveg átalakítása megadott szempontok alapján.
Az idő lejártakor ezeket a feladatlapokat szintén beszedik, és jön az általában három feladatból álló szövegértés, amelyet középszinten 30, emelten és középszinten is 30 perc alatt kell megoldani.
Hallott szöveg értése
Az Eduline kiemeli: ezek a vizsgaszabályzat szerint hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagok, általában anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása, amelyek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.
A szövegeket általában kétszer lehet meghallgatni: elsőként egyben, majd a második hallgatáskor néhány másodperces szünetekkel.
A hozzájuk tartozó feladatok általában feleletválasztós, igaz-hamis feladatok vagy rövid választ igénylő kérdések, esetleg időrendi sorrendbe kell tenni az elhangzott információkat. Ezek megoldására nincs külön idősáv, a feladatokat a szöveg hallgatásával párhuzamosan kell megoldani.
Íráskészség
A nyelvi írásbeli érettségik utolsó modulja az íráskészség. A vizsgázóknak itt általában két szöveget, egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a megadott témában és szempontok érintésével.
A szövegalkotás lehet
- rövid, személyes jellegű közlés (például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
- e-mail,
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Ezt a feladatrészt középszinten 60, emelt szinten 90 perc alatt kell teljesíteni.
Ez az egyedüli olyan vizsgarész, amelynek megoldásához közép- és emelt szinten is használható segédeszköz, méghozzá egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár. Ezeket a diákok maguknak biztosítják.
Hány pontot lehet szerezni?
A középszintű írásbeli németérettségin összesen 117, az emelt szintű írásbeli vizsgán 120 pontot lehet szerezni.
Középszinten
- 33-at az olvasott szöveg értésével,
- 18-at a nyelvhelyességgel,
- 33-at a hallott szöveg értésével és
- 33-at az íráskészséggel.
Emelt szinten minden vizsgarész maximum 30 pontos.
Mi a helyzet a szóbelikkel?
Az emelt szintű szóbeli vizsgák idén június 5–12. között, a középszintűek pedig június 17. és július 3. között lesznek megtartva.
Középszinten a szóbeli 33, emelten pedig 30 pontos.
Mindkét szinten tételeket kell majd húzni, de ezek kidolgozására nem lesz külön idő megadva. Középszinten a tételeket az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozta meg.
A középszintű szóbeli első részében a vizsgáztató tanárral kell beszélgetni egy adott témában. Ezt követi az önálló kifejtés (szintén egy húzott témáról) a kapott képek alapján, végül pedig egy szituációs, szerepjátékos feladat a kapott témakörben, szintén az egyik vizsgáztató pedagógussal.
Emelt szinten szintén három beszédkészség-feladatot kell teljesíteni azzal a különbséggel, hogy szituációs feladat helyett vitázni, véleményeket ütköztetni kell egy adott témáról a vizsgáztató tanárral.
A szóbeli vizsga középszinten 15, emelt szinten 20 perces.
Világbajnok lehet a magyar szakképzés – a milliárdos fejlesztések megvannak hozzáHankó Balázs illetékes államtitkár szerint egyszerre lett attraktív és újszerű a szakképzésünk, és egyre több fiatal választja. |
