Jutalom jár az informátornak

Tekintélyes jutalom – a kartellező cégekre kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint – járhat annak a személynek, aki célra vezető, bizonyító erejű írásos információkat nyújt a versenyhatóságnak a jogsértésről. De ez még csak terv, a kőkemény kartellek elleni hatékony fellépés egyik további lehetséges eszköze. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket a kormányzat antikorrupciós intézkedési csomagja tartalmazza. Ez rögzíti, hogy nyomós közérdek szól e legsúlyosabb versenyjogi jogsértések felderítése és szankcionálása mellett is. Tény, a versenyjogi szakembereknek komoly és meglehetősen hosszan tartó feladat a kartellgyanút megerősítő információk beszerzése. Törekvéseik nemegyszer eredménytelenek. Így feltételezhetően elég sok kartell működik rejtetten és zavartalanul, súlyos károkat okozva a fogyasztóknak. A kormányzat ezért kívánja díjazni azt, aki hozzájárul e titkos jogsértő összefonódások felderítéséhez. Szem előtt tartja azt: a kartelleket feltárók, alkalmazottak, üzletfelek – a kartellezők esetleges retorziója miatt – anyagi kockázatot is vállalnak, amelyet ellentételezni kell, hogy a jogkövetés kikényszerítésében való segédkezés tisztességes motivációja fennmaradhasson. Míg tehát az engedékenység révén a kartellt feltáró cég jutalma a bírság elengedése vagy mérséklése, addig a hasznos tájékoztatást nyújtó személyé az informátori díj.

A díj más országok versenyjogában nem általánosan elterjedt, de nem is ismeretlen. Így például alkalmazzák Nagy-Britanniában, Pakisztánban és a Koreai Köztársaságban. Az angol versenyhatóság 2008 februárjában hirdette meg az úgynevezett informátori díj programját, amely 18 hónapon keresztül kísérleti jelleggel működik. A díj bevezetésének közgazdasági elméleti háttere az, hogy a kartellek többnyire meglehetősen instabilak, nagy a kísértés a kijátszásukra, és a kartellben részes vállalkozások között is ingatag a bizalom. Díj abban az esetben adható az angol modell szerint, ha valaki pontos, ellenőrizhető és a jogsértés megállapítása szempontjából hasznos információt ad. Maximális összege 100 ezer font lehet.

Mivel a készülő magyar szabályozásban ugyancsak magas lehet a jutalom összege, így valóban ösztönözheti ismeretei átadására azt, aki tud a kartellezésről. Ám a szakértők rámutatnak arra is: éppen a jutalom mértéke tisztességtelen késztetéseket is keletkeztethet, visszaélésekre adhat okot. A leendő rendelkezések igyekeznek minimálisra szorítani ennek a lehetőségét. A versenyjogi szakemberek többek között hangsúlyozzák, a díjazás feltételes, nem egyéb ígérvénynél.

Elnyerése érdekében megkövetelhető az informátortól, hogy a jogsértés megállapítását megalapozó, nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltasson. Fontos szempont az is, hogy a hivatal nem fizet előre. Az esetleges nagy összegű elismerés csak akkor üti az érintett markát, ha a versenyfelügyeleti eljárásban megállapítják a jogsértést és megbírságolják a cégeket. De elegendő lesz a vállalkozásokat elmarasztaló versenyhatósági határozat is, nem szükséges jogerős bírósági ítélet, így nem kell éveket várni a díjra. A szakemberek álláspontja: az informátor már azzal is hasznosnak bizonyul, hogy segítséget nyújt a felderítéshez és a megalapozott versenyhatósági döntés meghozatalához.

A leendő szabályozás kizárja, hogy a kartellt feltárók e díjazható magatartásukért többszörös jutalomban részesüljenek. A tervek szerint tehát, amennyiben a kartellező vállalkozás engedékenységet kér, akkor annak vezetői – akik a versenyhivatalhoz fordulnak, nyilatkoznak, felajánlják együttműködésüket, illetve tevékenyen hozzájárulnak a jogellenes összejátszás felgöngyölítéséhez – nem kaphatnak jutalmat. Az új szabályokat a versenytörvénybe építenék be.

Az informátor „tanúvédelmet” kaphat a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján, illetve emellett valószínűsíthetően a Közérdekvédelmi Hivataltól is.

Vizsgálataival a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartások ellen lép fel a közpénzek felhasználásáról való döntéshozatal területén és a hatósági eljárásokban.

Vizsgálataival a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartások ellen lép fel a közpénzek felhasználásáról való döntéshozatal területén és a hatósági eljárásokban.-->