Több NATO-tagország Németországtól vár útmutatást a szövetség keleti szárnyának Oroszországgal szembeni megerősítésére vonatkozóan – írja a Bloomberg.
Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa Picture-Alliance via AFP
A szövetségesek az ukrajnai invázió miatti feszültségek közepette egy új német modell adaptálását fontolgatják a hosszú távú védelmi tervezésükben – állítják a témában jártas források. Németország terve magában foglalja azoknak az egységeknek az azonosítását, amelyeket rövid időn belül Litvániába lehet telepíteni és összekapcsolni a már helyszínen lévő német csapatokkal.
Ez a megközelítés annak lenne az alternatívája, hogy az új csapatokat tartósabban a legsebezhetőbb tagállamokban állomásoztassák.
A NATO-tagok Oroszország inváziója óta jelentősen fokozták a csapatok, repülőgépek és hajók telepítését a szövetség keleti határán. Most az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a katonai alakulatok megerősítésére törekszik, hogy elrettentse a Ukrajnán kívüli célpontokra irányuló lehetséges orosz támadásokat – bár egyelőre semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin elnök erre készülne, vagy hogy meglenne neki az ehhez szükséges kapacitása.
A szövetség védelmi miniszterei a szerda esti brüsszeli vacsora után csütörtökön újra összeülnek, és olyan tervezetekről tárgyalnak, amelyek a hidegháború óta az egyik legjelentősebb hadállásváltozást jelentenék. A vezetőknek június végén Madridban kell jóváhagyniuk a terveket.
Németország korábban nagyobb katonai támogatást ígért Litvániának, ahol már most is egy többnemzeti NATO-hadtestet vezetnek a németek, amely fenyegetés esetén akár dandárrá is bővíthető. Németország létrehozna egy főhadiszállást is, és több katona lenne jelen Litvániában kiképzés céljából, de rotációs alapon. Eközben az új csapatok nagy része Németországban állomásozna.
Bár a különböző országoknak eltérők az igényeik és a katonai rendszereik, a német tervet nagy vonalakban lemásolhatnák más országok is,
köztük az Egyesült Királyság Észtországban és Franciaország Romániában – mondták a bizalmas ügyeket tárgyaló, nevük elhallgatását kérő személyek.
Fotó: Valeria Mongelli / AFP
A már nyolc harccsoportot állított fel Lengyelországban és a balti államokban, valamint nemrégiben Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában, hogy egy orosz támadás esetén úgynevezett „buktatóként” szolgáljanak. Ezeket a csapatokat rendszeresen rotálták, hogy megfeleljenek az 1997-ben aláírt NATO–Oroszország Alapító okiratnak, amely az európai béke melletti kölcsönös elkötelezettséget hirdeti.
Oroszország azonban többször megsértette a megállapodást azzal, hogy nem tartotta tiszteletben az országok határait, így ez nem korlátozhatja a NATO-t abban, hogy növelje a jelenlétét keleten – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
