Cseppet sem meglepő módon jelentősen megnőtt az ukrán hajléktalanok száma a polgári célpontok elleni orosz támadások vagy épp a megszállás elől elmenekülők nagy száma miatt.
Ráadásul a háborúban álló országban a szociális ellátás és a segítségnyújtás lehetőségei is igencsak beszűkültek, pont amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Bár hivatalos adatok nincsenek, a koronavírus-járvány előtt 6 ezer regisztrált hajléktalan volt Kijevben, ám a számuk ma már a 20 ezret is elérheti.
A hajléktalanok életét nehezíti, hogy miközben egyre nagyobb a szükség, addig mind kevesebb az erőforrás, az előítéletekkel is meg kell küzdeniük és gyakran a légiriadók idején az óvóhelyekre sem juthatnak be, mert ott gyerekek is vannak.
Noha az orosz megszállás elől menekülők számára biztosítanak ideiglenes szállást, és akinek van pénze, az külföldre is menekülhet vagy bérelhet is magának lakást, a bürokratikus akadályok megugrása nem mindenkinek megy könnyen – írja a The Guardian, hozzátéve, hogy leginkább az idősek, a fogyatékkal élők, a mentális problémákkal vagy a kognitív hanyatlással küzdők vannak veszélyben. Nehezíti a helyzetet az is, ha valaki elveszti az iratait, hiszen a hivatalos segítség igénybevételéhez azokra általában szükség van.
Hiába nőtt meg ugrásszerűen az utcán alvók száma,
Kijevben csak egyetlen, a kormányzat által üzemeltetett hajléktalanszálló van, mindössze 150 férőhellyel.
A hajléktalanok által végezhető munkák is elapadtak, nincs már lehetőség építkezéseken sem dolgozni alkalmi munkában, mint a háború előtt. Akkoriban mintegy 500 hrivnyát (mintegy 4500 forint) fizettek egy nap munkáért. A korábban relatíve jól jövedelmező ócskavasgyűjtésre sincs most lehetőség, ehelyett az üvegek és a papír gyűjtése marad. Azonban egy üvegért csak 0,7 hrivnyát adnak, míg 50 hrivnya megkereséséhez 25 kiló papírt kell összegyűjteni, ami az idősebbeknek vagy a fizikailag gyengébbeknek megterhelő.
