Orbán Viktor a tusványosi színpadon: a miniszterelnök elmondta, mi történik Magyarországgal 2030-ig

Orbán Viktor a vártnál némiképp korábban, 10:30 helyett valamivel 10 óra után megkezdte előadását a Tusványoson. Szokásosan Németh Zsolt és Tőkés László társaságában foglalt helyet a színpadon. Felszólalása mintegy másfél órán át tartott. Alább a Világgazdaság élő tudósítása olvasható kronológiai sorrendben. 

Orbán Viktornak leírta a román állam, miről beszélhet, és miről nem

Román hadakon átvágva érkeztünk ide – kezdte beszédét a miniszterelnök. Ezzel arra utalt, hogy jelenetős román ellentüntető tábor jelent meg a felszólalást megelőzően a Tusványoson. A román külügy feljegyzést küldött Orbán Viktornak, hogy miről nem beszélhet és miről beszélhet, de csak feltételekkel. Azt tanácsolták, hogy ne beszéljen arról, ami sérti a román érzékenységet. Ilyen a nemzeti szimbólumok kérdése, amit Orbán Viktor elfogadott, de üdvözölte a magyar és székely zászlókat. A kisebbségi jogok is tabu, de a kormányfő megállapította, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat.

Magyarország a román schengeni csatlakozás mellett

A román állam azt is kérte Orbán Viktortól, hogy nem létező romániai közigazgatási területi egységekről se beszéljen. Szerinte Erdélyre és Székelyföldre gondolnak. „De mi sose állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének” – riposztolt. Szerinte kommunista időutazás, hogy a román kormány a migráció témáját is kerülné. „Ezzel szemben mit ajánlunk mi? Ha Magyarországra jön a román elnök, és mi hívogatjuk, akkor nem szabjuk meg, miről beszélhet. Másodszor: a 2024 nyarán induló magyar EU-s elnökség kiemelt célja lesz a román schengeni csatlakozásának elérése” – jelentette be a magyar miniszerelnök.

A világ erőegyensúlya elmozdult

A második világháború után nyolcvan évig erőegyensúly volt a világban. Ennek első 45 évében odaadtak az angolszászok minket a szovjeteknek, majd pedig egy szabad korszak kezdődött 33 éven át, amikor háború nélkül kivezették a szovjeteket a történelemből. Most viszont Kína elmozdította az erőegyensúlyt.

Kína másképp emelkedik fel, valójában visszatér

Az Egyesült Államok lett, míg Kína van – emelte ki a kormányfő. Kína egy termelési erőmű, ezekben a percekben előzi meg az USA-t. Mindenben ők a legerősebbek. Az történt, hogy a nyugati ipari forradalom és a globális kommunikációs forradalom 300 éves időszakát Kína 30 év alatt megtette. A helyzet veszélyes, mert az Egyesült Államok úgy nőtt fel, hogy ő az első számú ország a világban, és ez hittétellé vált. Amikor ebben kihívás érte, az USA mindig visszaverte, így a Szovjetuniót és az Európai Uniót is. Ezt mutatja, hogy míg 2010-ben az USA és az EU is 22-23 százalékot adott a világ termeléshez, ma az EU csak 17-et, míg az USA 25-öt. Azonban az USA dominanciája folyamatosan gyengül.

Napról napra haladunk az összeütközés felé

A jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek. Nincsenek állandó győztesek, és állandó vesztesek a világban. A nemzetközi intézményekben is változás történik, így Kína is létrehozta a sajátjait. Véget akarnak vetni a megaláztatás évszázadának. Vissza akarják szerezni a dominanciát Ázsia felett, az USA által vallott egyetemes értékeket pedig kinevetik. Napról napra haladunk az összeütközés felé, az egymillió dolláros kérdés, hogy el lehet-e ezt kerülni.

A legveszélyesebb pillanatban vagyunk

A világpolitikában most a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, amikor az első helyen lévő nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni. A mi életünkre nézve ebből az következik, hogy a két nagy közötti katonai összeütközés esélye valószínűbb, mint ahogy most látszik. De a háború nem elkerülhetetlen, ha a világ képes új egyensúlyt találni. „Ebben nekünk nem osztottak lapot” – húzta alá. De szerinte a nagyoknak el kellene fogadniuk, hogy két nap van az égen. Nem csak a mostani, de a következő generáció is ebben a korszellemben éli majd le az életét.

Az szorong

Az EU-t és Európát szorongás gyötri, bekerítve érzi magát, hiszen hétmilliárd ember veszi körül. Ez egy gazdag és gyenge unió. A miniszterelnök ismertetése szerint az IMF országlistája alapján az látszik, hogy 2030-ban kiesik az első tízből Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia, és a tizedik helyre esik vissza Németország. „Európa olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok, és ebből elzárkózás következik” – mondta. Oroszországot leválasztották az európai gazdaságról, de a világ többi részétől nem lehet elvágni Moszkvát. Ezzel párhuzamosan pedig Európa elveszíti a versenyképességét, mivel az energia ára kétszeresére növekedett a világ többi részén lévő árszinthez képest. Ráadásul a világ legnagyobb 1400 cégéből mindössze 8,5 százaléknyi vonult ki az orosz piacról. „Tehát az a támadás, amit az ukránok indítottak az OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia, amit ezért visszautasítunk” – húzta alá.

Birodalom vs nemzetek

A Brexittel megbillent az EU egyensúlya a föderalisták felé, a szuverenisták kisebbségbe kerültek. A V4 gyengült, a csehek átálltak, Szlovákia billeg, egyedül a lengyelek és a magyarok maradtak. De abban reménykedik, hogy jövőre kedvezőbb helyzet áll elő.

Magyarország más

Magyarországnak tisztában kell lennie önmagával, és azt az utat kell folytatni, amelyet 2010-ben elkezdett az ország húsz zavaros év után. Van egy új korszakunk, amelynek szellemi és gazdasági alapjai is vannak. Az új magyar alkotmány a legnyilvánvalóbban különbözteti meg Magyarországot a többi európai országtól. A magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll, másutt az egyén. A magyar szellemi kiindulópont, hogy az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amelyeket az egyén nem tud megszerezni egyedül. Ilyen a barátság, a szabadság vagy a béke. Az összes jó dolog a világon az egymással való együttműködésen alapszik. A magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, a liberális alkotmányok az eloldódásé. „Nem döntöttünk rosszul, szinte jól döntöttünk, amikor 2011-ben a magyar keresztény alkotmányt megvalósítottuk, mert a migrációt és a gendert nem lehet liberális alapon visszaverni” – jelentette ki.

Az elszámoltathatatlanok

Létrejött egy európai politikai osztály, amely nem tartozik elszámoltathatósággal. Ez egy elszámolhatatlan birodalom létrejöttéhez vezetett. Ebben a helyzetben harcolni kell: nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, kultúránk, ami az alapja a magyarok biztonságának és jólétének, és ezt mindenáron meg fogjuk védeni. „Nem hátrálunk, nincs kompromisszum, nem engedünk a zsarolásnak.” Az EU elutasítja a keresztény gyökereket, ez a mélyben húzódó oka a konfliktusnak.

Meteortámadás

A magyar gazdasági modellről azt mondta, hogy a magyar gazdaság összteljesítménye megháromszorozódott 2010 óta: 27 ezerről 80 ezermilliárdra nőtt. 2030-ra az a cél, hogy 160 ezermilliárd forintos GDP-je legyen Magyarországnak. Szeretnék, hogy eddig az időpontig az uniós fejlettség 85-90 százalékán álljunk. A villamosenergia-import nulla kell hogy legyen, az erőműfejlesztésre 11,5 ezermilliárd megy majd el. Az évtized végére 85 százalékra akarják emelni a foglalkoztatottságot. A reprodukciós ráta 1,2-ről 1,5-re ugrott, de 2,1 kellene, hogy ne csökkenjen a népesség. Ehhez egységes családtámogatási rendszer kell a Kárpát-medencében, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha jól mennek a dolgok. A honvédség kezd talpra állni, egyenruhás alkalmazottak helyett harcosaink lesznek. A határon túlra adott forrásokat tízszeresére bővítették, csak jövőre ötszörösére emelték a az oktatási támogatást. „Ezek szépen és jól is hangzanak, de van itt egy bökkenő: három év alatt két meteorral is összeütköztünk, az egyik a Covid volt, a másik a háború. Az utóbbi letérített a pályáról, 2024 júliusában következhet be, hogy Magyarországon a ismét jelentős, a banki hitelezés ismét erős, az EU-átlag feletti növekedési pálya visszaálljon. A 2023-as év egészében sikerül megakadályozni a bérek elértéktelenedését, a kamatszint 2024 második negyedévében normalizálódhat.

Összegzés

Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az uniós vitákban harcolni, a szellemi kérdésekben kitartani, a nemzetegyesítésben állhatatosnak maradni. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.

Kérdések következnek

• Az első kérdés: fokozódik-e a keleti nyitás, várható-e anyagi támogatás Kína részéről?

Válasz: Az összefüggés egyszerű. Van egy 800 milliós nyugati piac, és van egy 8 milliárdos keleti. Miért választanánk a kisebbet? Örülni kell, hogy a legnagyobb befektetők Magyarországon kínaiak, dél-koreaiak és japánok. Csak utána jönnek a németek. Végre képes a magyar gazdaság a világpiacon helytállni versenyképesen. Nekünk világpiac kell és nem pedig egy bezárkózó EU. Fényt akarunk és teret, két nap van az égen, ezt mi tudomásul veszük.

• A második: Donald Trump mikor jön Tusványosra? (A volt elnök még nem, de a kampányfőnöke most ott volt.) 

Válasz: Ehhez nagy ívet kell megfutni, kétséges, hogy sikerülhet-e egy év alatt. Trump saját otthona és az a hotel, ahonnan Orbán Viktor érkezett, ég és föld. Ennek alapján nehéz lesz.

• A harmadik,: megkapja-e Magyarország az uniós pénzeket, és ha igen, mikor? 

Válasz: Rengeteg hiedelem kering. Amikor uniós pénzről beszélünk ma, két pénzkupacra kell gondolni. Az egyik az RRF, amely a Covid-válság ellen van. Eddig semmit nem kaptunk, és kétséges, hogy kapunk-e. A másik a hétéves ciklus pénze, amely évre lebontva 2 milliárd euró, ami nemzetgazdasági összefüggésben szinte jelentéktelen. Ettől még nem lehet lebecsülni, de úgy feltüntetni, mintha ezen múlna a gazdaság egésze, ez butaság. Ha azonban ehhez nem jutunk hozzá, akkor a pénzpiacokon is másképp néznek ránk, ez a hatás pedig nagyobb. A kérdés, hogy lehet hazahozni a pénzt? „Oda kell menni egy zsákkal és hazahozni. De hogyan? Úgy, hogy az EU költségvetése csődben van. Többletbefizetést kérnek, de ehhez egyhangúság kell. Akkor kell elővenni a zsákot” – foglalta össze. A vétóval viszont csínján kell bánni, de most van ilyen súlyú ügy a napirenden, ez pedig a külpolitika meghatározása. A német javaslat lényegében elvenni ezt a szuverén jogot a magyar államtól. Ebben pedig vétót kell emelni.   

• A negyedik: miért csak akkugyárakról lehet hallani, hol maradnak az élelmiszeripari fejlesztések?

Válasz: Óriási boom előtt áll az agrárium. Ellenzéki toposz az akkugyárakat és a mezőgazdaságot szembeállítani.

• Az ötödik kérdés a felvidéki magyarság megszervezésére vonatkozik.

Válasz: ha egy félmilliós közösség nem képes magát megszervezni, az a gyengeség jele. Az urak és hölgyek, ha a hazáért akarnak dolgozni az elszakított országrészeken, oldják meg azt problémát, hogy miért nincs magyar képviselet a szlovák parlamentben. „Elnézést, hogy kicsit karcosabban fogalmaztam.”

• Érkezett kérdés a sportról is: a miniszterelnök milyen jövőt jósol Szoboszlai Dominiknak?

Válasz: Szoboszlai Dominik a főnök, az a kérdés, hogy ő milyen jövőt jósol nekem – jegyezte meg.

• És végül: mennyire rossz mindennap szembe menni az ellenállással, mi ad ebben erőt Orbán Viktornak?

Válasz: „Köszönöm, jól vagyok. Meglehet, hogy a kérdező valóban arra lehet kíváncsi, hogy vagyok, de lehet, hogy arra, meddig bírom. A hatalom őrli az embert, de fontos, hogy a hatalmat jól definiálja az az ember, aki politikával és hatalommal foglalkozik, és tudja, meddig lehet ezeket beengedni.” Az ő felfogásában a hatalom a közös cselekvőképesség, ennek pedig szerinte van biblikus alapja. „Úgy beszélj, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók” – mutatott rá. Szerinte a nemzeti közösségekben kellenek olyan emberek, akik értik, mi történik, elmagyarázzák az embereknek, mi történik, és segítenek felkészülni a jövőre. „Akinek adott talentumot a Jóisten, annak ez a sorsa, és én örülök, hogy nem vagyok sorstalan” – foglalta össze az életfilozófiáját.