Manager Magazin: Strapabírónak bizonyult a BUX tavaly, éves szinten stagnált a mutató, miközben a régiós, a német és az amerikai indexek is két számjegyű százalékos visszaesést szenvedtek el. Mi áll a felülteljesítés hátterében?
Végh Richárd: Elsősorban a kibocsátóké az érdem, jól teljesítettek a blue chipek, holott az érett fázisban lévő csúcscégekről sokan azt hitték, már nem képesek pozitív, igazi piacmozgató hírekkel előrukkolni, ennek ellenére többük is ígéretes növekedési sztorival lepte meg a befektetőket és a tőkepiacok szereplőit. A kibocsátók jó teljesítménye mögött persze ott van a magyar gazdaság jó teljesítménye. Az ma már ténykérdés, hogy Magyarországot a stabilitás jellemzi mind költségvetés, mind finanszírozás szempontjából, és az EU-s átlagot meghaladó növekedésre képes. Ez megalapozta a hazai részvénypiac szárnyalását is, a BUX index 2015-től több mint megduplázta az értékét, 136 százalékkal emelkedett, és évről évre sikerül felülteljesíteni a fejlődő piaci indexeket és a régiónkat is. Pozitívnak értékelhető a BÉT 2016-ban elindított stratégiája is, amelynek egyik fontos eredménye, hogy sok magyar befektető visszatért a hazai börzére.
Van még feladatunk, hiszen 2010 óta a lakosság pénzügyi vagyona közel 70 százalékkal nőtt, ez a dinamika pedig az EU-ban is kiemelkedő volt. Több mint 50 000 milliárd forintról van szó, ebből 820 milliárd (1,6 százalék) van tőzsdei részvénybefektetésben. Lengyelországban a vagyon 2,8 százaléka található tőzsdei papírokban, Ausztriában ez az arány a hazainak a duplája, míg Németországban több mint 5 százalék. Nagy a potenciál, hiszen a magyar lakosság pénzügyi vagyonának magas része készpénzben és látra szóló betétben van, nulla, illetve negatív hozammal. Pedig hosszú távon a részvények mindent vernek.
TŐZSDÉRŐL KÖNNYEDÉN
Végh Richárd szakmai pályafutásának lépcsői mind a tőkepiacokhoz kötődtek. Az egyetemi évei alatt már aktívan kereskedett a részvénypiacon, hallgatótársaival megvitatták a pozíciókkal kapcsolatos döntéseket, a tanultakat a gyakorlatban is kipróbálták. Jelenleg már ideje sem lenne a részvénypiaci befektetésekhez szükséges információk sokaságát összegyűjteni, de a BÉT elnök-vezérigazgatójaként összeférhetetlenség miatt egyébként sem rendelkezhet befektetési instrumentummal. Az időről időre felbukkanó tematikájú filmeket zömmel szórakoztatónak tartja, de persze szakmailag látja ezeknek a produkcióknak a hiányosságait. Vallja, hogy nincs sikeres gazdaság sikeres tőkepiac nélkül, mint ahogy azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy a világ legeredményesebb cégei és befektetői is mind a tőzsdék segítségével emelkedtek fel. Nehezebb munkanapok után első a család, a felesége és a kislánya, emellett kikapcsolódást jelent számára a sport. Utóbbiban sok mindent kipróbált, végül a tenisz és a vitorlázás mellett horgonyzott le. Kollégái a nyugodtságát szeretik benne, tőzsdei elnök-vezérigazgatói pozícióját pedig nagy megtiszteltetésnek és rendkívül izgalmas feladatnak tartja.
Miért lenne fontos, hogy a lakosság több részvényt tartson?
A lakosság pénzügyi vagyona nagyobb részének hosszú távú megtakarítási célt kellene szolgálnia, ilyen időtávon pedig a részvényhozamok minden mást „megvernek”. A másik ok pedig a magyar tulajdonú vállalatok finanszírozása: a tőzsde itt alternatívául szolgál a banki finanszírozás mellett, legyen szó akár részvény-, akár kötvénykibocsátásról. Külföldi befektetőktől viszont aligha várható el, hogy hazai kkv-kat finanszírozzanak. Magyarország büszke lehet a külföldi működőtőke-vonzó képességére, de a hazai megtakarításokat aktivizáló befektetési csatornának még fejlődnie kell.
Ezt az investingchannelt hogyan lehetne fejleszteni?
Számos ötletünk van arra, és javaslatokat is teszünk, hogy az intézmények (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók) által kezelt megtakarításokon belül nagyobb legyen a hazai részvénykitettség. Ha például a pénztári vagyonban alacsony, hat százalék körüli a hazai részvények aránya, az aligha támogatja hatékonyan a lakosság hosszú távú vagyonosodását, pedig ez lenne a cél. Illetve felépítettünk egy szolgáltatási csomagot a hazai középvállalatok tőzsdei megjelenésének megkönnyítésére, amelynek középpontjában a BÉT Xtend középvállalati piac áll.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Decemberben igazgatósági taggá választotta az Európai Tőzsdeszövetség (FESE). Milyen tervekkel fogadta el a megbízást?
Megtiszteltetés, hogy én is képviselhetem régiónkat mint az EU leggyorsabban növekvő térségét. A V4-tőzsdékkel egyébként nagyon rendszeres és intenzív a kapcsolat, évente többször szervezünk találkozókat, amelyeknek a célja a kisebb, régiós börzék érdekeinek eredményes képviselete európai színtéren. Sok a közös érdek, számos tőkepiaci szabályozás megalkotásakor – úgy látom – csak sokadik szempont, hogy az hogyan csapódik le a mi térségünkben. Ami német vagy francia szemszögből megfelelő változtatás, nem biztos, hogy annak a hazai tőkepiacra gyakorolt hatása is előnyös. Elsődleges feladatomnak tekintem a régiós, ezen belül természetesen a magyar tőkepiac érdekeinek a lehető leghatékonyabb képviseletét.
A régió FESE-képviselete mellett itt van a 2020-ig meghirdetett stratégia megvalósítása. Mennyire támogató most a piaci környezet a tőkepiac-fejlesztési törekvésekkel?
A Budapesti Értéktőzsde helyzete sajátos. Vékony a magyar intézményi befektetői réteg. Míg más országokban a tőzsdén lévő vagyon 50 százaléka van hazai alapkezelők, nyugdíjpénztárak, befektetési bankok tulajdonában, addig itthon csupán 17 százalékról beszélhetünk. Az egyéb finanszírozási formák, mint a hitelek, olcsó megoldást nyújtanak a vállalatok részére. Ahhoz, hogy a tőzsdei finanszírozás még versenyképesebb legyen, szükség van további ösztönzőkre (például adókedvezményekre). Ugyanakkor egyértelmű pezsgés indult el a piacon, tavaly rekordszámú és -értékű tőkeemelésekre került sor, nagyon sok az izgalmas sztori a piacon. Komoly érdeklődést látunk így 2019 elején mind a fő piacunk, mind a kkv-szegmensünk iránt új kibocsátók részéről. Továbbá sokat segít az is, hogy élvezzük a kormányzat, illetve az MNB teljes körű támogatását.
RANGLÉTRA
A Budapesti Corvinus Egyetem befektetéselemző és kockázatkezelő szakirányának elvégzését követően – kisebb megszakítással – 2004 óta dolgozik a Budapesti Értéktőzsdén: közel kilenc évig az Üzletpolitikai Igazgatóság munkatársa volt különböző pozíciókban. 2013-ban kereskedési és üzletfejlesztési igazgatói pozícióból került a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol a hazai tőkepiaci intézmények felügyeletéért, bennfentes kereskedelemmel, piacmanipulációval kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok lefolytatásáért, továbbá a tőkepiaci kibocsátói engedélyek kiadásáért felelt. Innen tért vissza a tőzsdére, ahol 2015 decembere óta az igazgatóság tagja. 2016 januárjában a BÉT vezérigazgatójának, majd 2017 márciusában a BÉT elnökének is megválasztották.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Hosszú távon a részvények mindent vernek)
