A NATO-szövetségesek szívesen fogadják Finnországot és Svédországok, ha a csatlakozás mellett döntenek a skandináv országok – mondta Stoltenberg kedden az újságíróknak a brüsszeli főhadiszállásán.
Természetesen az ő döntésük, de ha jelentkeznek, akkor arra számítok, hogy mind a 30 tagállam támogatja őket – hangsúlyozta a szervezet főtitkára, hozzátéve, hogy valószínűleg megtalálják majd a módját, hogy „eloszlassák aggodalmaikat azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a kérelmezés benyújtása és az utolsó ratifikáció (a szövetségesek általi) közötti átmeneti időszakban”, utalva az esetleges orosz megtorlásra, mielőtt teljesen a NATO védelme alá kerülnének.
Oroszország ukrajnai inváziója óta egyre inkább előtérbe kerül a csoporthoz való csatlakozás lehetősége Helsinkiben és Stockholmban.
A szeptemberi svéd parlamenti választásokon is kiemelt szerepe lesz a csatlakozás kérdésének. A svéd parlament, a Riksdag nyolc pártja közül négy támogatja a NATO-csatlakozást, a jobbközép Mérsékelt Párt pedig arra is vállalkozott, hogy benyújtja a tagfelvételi kérelmet, ha megalakíthatja a következő kormányt – írja az Euronews.
Mindeközben Finnország, amely hosszú határon osztozik Oroszországgal, is közelebb került a társuláshoz, Moszkva fenyegetése ellenére. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint is megugrott a szövetséghez való csatlakozás támogatottsága, a Finnish Business and Policy Forum – EVA legújabb felmérése szerint a finnek 74 százaléka szerint a NATO-tagság növelné Finnország katonai biztonságát, és 66 százalékuk szerint a tagság növelné a finnek biztonságérzetét is, ami hatalmas ugrás az előző évekhez képest.
A kormány fő ellenzéke, a finn Nemzeti Koalíció pártja is támogatja a csatlakozást, és vezetője, Petteri Orpo kijelentette a Financial Times-nak, hogy azért van szükség a szövetségesi rendszerre, hogy garantálni tudják az ország függetlenségét egy ”hatalmas és agresszív szomszéddal” szemben.
Mindeközben az ország miniszterelnöke, Sanna Marin bejelentette, hogy idén tavasszal dönthetnek a tagságról – írja a portál.
A NATO bővítése volt az egyik érv, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök igazolta Ukrajna elleni invázióját. Majd márciusban Szergej Beljajev, az orosz külügyminisztérium európai főosztályának vezetője arra figyelmeztetett, hogy „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek, ha a skandináv országok megpróbálnak csatlakozni a katonai szövetséghez.
A bukaresti sajtóban nemrég ismét terítékre került az a korábban is közölt információ, miszerint Klaus Johannis román államfő esélyes a NATO főtitkári posztjára. A DPA német hírügynökség februárban arról írt: Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő és Kaja Kallas észt miniszterelnök mellett Johannisnak is kártyát oszthatnak a katonai szövetség élén történő váltáskor. Akkor a német média szerint az csökkentette a román államfő esélyeit, hogy a NATO nem akarta hergelni Oroszországot egy kelet-európai NATO-vezérrel. Ez a helyzet az ukrajnai háború kitörése óta már nem áll fenn, a döntéshozókat kevésbé érdekli Moszkva érzékenysége.
