BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
HSZI Csin-ping; VUCIC, Aleksandar

Szerbia és Kína között szabadkereskedelmi megállapodás jött létre

A szerb államfő arról is beszélt, hogy a balkáni ország a Peking által szakadár tartománynak tekintett Tajvan szigetét Kína részének tekinti, ahogyan Kína a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovót is Szerbia részének tekinti. Hszi Csin-ping szerint a látogatása új fejezetet nyit a két ország közötti kapcsolatokban.

Kína és Szerbia között új szabadkereskedelmi megállapodás lép életbe július elsején: a szerződést közös sajtótájékoztatón jelentette be Belgrádban Aleksandar Vucic szerb elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető. Vucic szerint az egyezség garantálja Szerbia jövőjét, mivel öt-tíz év alatt eltörli a vámokat a Kínába irányuló export csaknem 95 százalékára, az almától a marhahúsig.

HSZI Csin-ping; VUCIC, Aleksandar
Kína nem ismeri el Koszovó függetlenségét / Fotó: Marko Djokovic / MTI

A szerb államfő arról is beszélt, hogy a balkáni ország a Peking által szakadár tartománynak tekintett Tajvan szigetét Kína részének tekinti, ahogyan Kína a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovót is Szerbia részének tekinti. Hszi Csin-ping kijelentette, hogy meghatotta a fogadtatás, és a látogatása új fejezetet nyit a két ország közötti kapcsolatokban.

Hozzátette: a következő három évben 300 szerb diák tanulhat a távol-keleti országban. A kínai vezető vasárnap kezdte meg európai körútját, hétfőn Párizsban Franciaország és az Európai Unió vezetőivel tárgyalt, tegnap este Szerbiába látogatott, ma este pedig Magyarországra érkezik. A balkáni ország katonai díszőrséggel fogadta a kínai vezetőt.

Hszi látogatása egybeesik a kínai nagykövetség NATO-bombázásának 25. évfordulójával, így az időzítés szimbolikusnak is nevezhető. Az esetre 1999. május 7-én került sor, amikor a NATO már csaknem két hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát, és találat érte Kína belgrádi nagykövetségét, aminek halálos áldozatai is voltak. A NATO véletlen balesetnek nevezte az incidenst, és bocsánatot kért.

Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a balkáni országban, azt megelőzően kínai elnök harminc évig nem járt Szerbiában, míg a szerb államfő legutóbb tavaly októberben látogatott Pekingbe. Magyarország mellett Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek. A térség egyik legnagyobb projektje, a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal kiépítése kínai hitelből valósul meg, 

a szerbiai szakaszt hamarosan be is fejezik.

Szerbia tavaly 1,23 milliárd dollár értékben exportált Kínába, a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 6 milliárdos szintet. Milos Vucevic szerb miniszterelnök a napokban többször kijelentette, hogy Kína Szerbia megbízható szövetségese, a két ország közötti kapcsolatok a nyugati országok elégedetlensége ellenére is tovább fejlődnek.

A kíni elnököt 400 fős küldöttség kíséri, többek között Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ven-tao kereskedelmi miniszter és Ju Csian-hua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is. A magyarországi részletes programról egyelőre keveset tudni, de Magyarország és Kína tizenhat megállapodást írhat alá.

Miért Párizs és nem Berlin – a Hszi-körút rejtélyei

Nem teljesen világos, hogy a kínai elnök és európai vendéglátói a logikusnak tűnő Berlin helyett miért inkább Párizst választották Hszi Csin-ping európai programja helyszínéül. Vélhetően a világ alulbecsülte a legutóbbi pekingi látogatás kapcsán Németország és Kína ellentétét, illetve Párizs fontosságát kínai szempontból. Pekingben diplomatikusan hallgatnak, Berlin pedig a sértődöttség jeleit mutatja.

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.