Hszi Csin-ping elnök üzenetet küldött a negyedik kínai–orosz energetikai fórumnak, amelyből kiderül, hogy a nyugati szankciók ellenére Peking továbbra is jelentős piaca marad az orosz energiahordozóknak. „Kína kész együtt dolgozni Oroszországgal a szorosabb energetikai partnerség kialakításában, a tiszta és zöld energia fejlesztésének előmozdításában, valamint a nemzetközi energiabiztonság és az ipari ellátási láncok stabilitásának közös fenntartásában” – idézte az elnököt a Reuters a kínai állami sajtóra hivatkozva.
Fotó: VCG / VCG via Getty Images
Az orosz energiahordozók Kínába irányuló exportja értékben 64 százalékkal, volumenében pedig tíz százalékkal nőtt az idén Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint, és
Moszkva a világ negyedik legnagyobb jüan-kereskedelmi központjává vált, mivel a Kreml a nyugati szankciók közepette egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Ázsiával.
Az orosz–kínai kétoldalú kereskedelmi forgalom az idén várhatóan eléri a 180-190 milliárd dollárt – mondta Igor Szecsin, a Rosznyefty vezérigazgatója ugyanazon az energetikai fórumon. A Rosznyefty fedezi a kínai olajszükséglet mintegy hét százalékát, és a cég által irányított Vosztok Oil projekt – amely egyesíti a már termelő olajmezőket és azokat, amelyeket még ebben az évtizedben be fognak indítani –, hosszú távon biztosítani fogja a növekvő ázsiai gazdaságok biztonságos és garantált energiaellátását. Szecsin szerint a projekt ráadásul a vevők számára azért is hasznos, mert segíthet elkerülni az árak erőteljes ingadozását.
A pekingi energetikai fórumot éppen akkor rendezik meg, amikor a legfejlettebb ipari országok,
hogy megfossza Moszkvát az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségétől. Bár a javaslatról az EU-n belül egyelőre éles vita folyik, a Kreml már korábban megígérte, hogy átirányítja az olajexportot olyan országokba, amelyek nem támogatják az ötletet, mint Kína és India, amely már közölte, hogy továbbra is vásárolja majd az orosz olajat.
Szecsin a fórumon megerősítette, hogy várják a kínai befektetők csatlakozását az Északi-sarkvidéki szállítási útvonalhoz, amelyet Moszkva a Szuezi-csatorna alternatívájaként ajánl a saját jégtörő tankereivel, amelyekhez a hamarosan életbe lépő uniós szankciók miatt saját biztosítást is kínál.
Oroszország azt javasolja, hogy „a kínai fél ismerje el a tengeri szállítást végző orosz vállalatok biztosítási és viszontbiztosítási bizonyítványait, valamint a kockázatok pénzügyi fedezetét garantáló dokumentumokat” – idézte ezzel kapcsolatban Jurij Poszivaj közlekedési miniszterhelyettest a RIA hírügynökség.
Moszkva a balti-tengeri hatalmas Uszt-Luga energiaprojektben is szívesen látna kínai partnereket, és lehetőséget lát a kikötőből Kínába irányuló cseppfolyósított földgáz exportjában.
