Az Északi-sarkkörön keresztül feleannyi idő alatt lehet eljuttatni az orosz olajat Ázsiába, mint a balti-tengeri kikötőkből a Szuezi-csatornán át, és Moszkva ki is használja ezt a lehetőséget. A Bloomberg hajókövető adatai szerint úton van Kína felé a Vaszilij Dinkov nevű, különleges jégtörő tanker, amelyet még október végén töltöttek fel Murmanszkban. A viszonylag kis kapacitású hajó a hét végén már átjutott a Bering-szoroson, és várhatóan jövő kedden érkezik meg célállomására, a délkelet-kínai Zsicsao kikötőjébe 3300 mérföldes útja végén.
Fotó: The Washington Post / Getty Images
Az egyelőre még nem világos, hogy a logisztikai változtatás valójában mennyire lesz jelentős Oroszország számára, ez ugyanis az időjárási viszonyok alakulásától függ. Eddig az ország Jeges-tengeren kitermelt olajának döntő részét Murmanszkban gyűjtötték össze a kisebb tankerekről. Ezt követően nagyobb hajókra rakodták át, hogy főként Európába szállítsák.
Ez a azonban a következő hetekben lényegében leáll, mivel az december 5-től betiltja az Oroszországból származó tengeri olajbehozatal nagy részét. Kína viszont Indiával együtt nagy mennyiségben vásárolja a felszabaduló, diszkontáron kínált orosz olajat. Az ország legnagyobb olajexportőre, a Rosznyefty bővítette tankhajóbérlő üzletágát, hogy a nyugati szankciók megkerülésével házhoz szállíthassa a vevőknek az olajat.
Richard Matthews, a londoni E. A. Gibson Shipbrokers vezető kutatója szerint a Vaszilij Dinkov nagyon fejlett hajó, de csupán nyolc olyan különleges jégtörő van, amely képes megtenni ezt az utat, így „valószínűtlen, hogy nyárig jelentős mennyiség szállítható ebben az irányban”.
A Dinkov azon három tanker egyike, amelyeket kifejezetten arra építettek, hogy Lukoil Barents-tengeri exporttermináljából Murmanszkba szállítsák az olajat, ami általában két hétig tart. Ezt a feladatát azonban most nem tudja teljesíteni.
Katona Viktor, a Kpler olajipari elemzőcég vezető nyersolaj-elemzője szerint is nyáron lesz létfontosságú az északi-tengeri útvonal.
„Európa már most le van zárva az oroszok előtt. Ha ők nem vásárolnak, akkor minek megkerülni az egész világot, amikor az északi-tengeri útvonalon húsz nap alatt el lehet jutni Kínába?”
– emlékeztetett. Ráadásul a globális felmelegedéssel, a jég fokozatos olvadásával az északi-sarkköri útvonal minden évben egyre jobban járható lesz, nő majd a kereskedelmi hajóforgalom és persze az ezzel járó környezeti kockázatok.
Fotó: Lucie Godeau / AFP
Az állami tulajdonban lévő orosz energiaóriás, a Rosznyefty is növelheti az északi-tengeri útvonalon áthaladó nyersolaj mennyiségét. A cég Vosztok Oil megaprojektje több olajmezőből áll, kimondottan az északi-tengeri útvonal kihasználására alapoz, és a becslések szerint 2024-re napi 500 ezer hordónyi olajat termel ki.
A Rosznyefty sajtóközleménye szerint a Szever-öböl kikötőjében már épül Oroszország legnagyobb olajkereskedelmi terminálja, amely biztosítani fogja a Vosztok Oil mezőiről származó olaj szállítását ezen az útvonalon. Bár a rövidebb szállítási út csökkenti a károsanyag-kibocsátást, félő, hogy hozzájárul a globális felmelegedés gyorsulásához. Az Északi-sarkvidéken áthaladó nagyobb forgalom növeli ugyanis a légszennyezést,
amikor a leülepedő korom sötétre festi a jég felszínét, az több napenergiát nyel el, és még jobban felgyorsul a felmelegedési folyamat.
A távolság és a helyi katasztrófaelhárítási képességek hiánya miatt az esetleges balesetek is problémásabbak lennének a szokásosnál. „Nem tudom, a világnak ezen a részén hogyan lehetne eltakarítani egy olajszennyezést” – vetett fel csupán egyet a gondok közül Richard Matthews.
