Több mint ötvenmilliárd eurós kárt okozott a török gazdaságnak a február eleji földrengés, amelynek közel 43 ezer ember esett áldozatul.
A természeti katasztrófa nyomán a szolgáltatások, az élelmiszerek és a lakhatás egyaránt drasztikusan drágulhatnak tovább a következő időszakban, további nehézségeket okozva a földrengés sújtotta ország lakosságának.
Egyes településeken akár százszázalékos bérletidíj-emelkedésről számolnak be Törökországban.
A környezeti csapás sújtotta területekről ugyanis tömegesen költöztek el az ott lakók, biztonságosabb területek után kutatva. A megnövekedő keresletre pedig a piac is reagált, sokak számára szinte lehetetlenné téve az újrakezdést.
A katasztrófa okozta váratlan kormányzati költekezések a központi bank tartalékait is alaposan megnyirbálták, mindösszesen hétmilliárd dollárnyi líra maradt a kasszában.
Az szintjét az októberi, rekordot jelentő 85,5 százalékos szintről júniusra 35-40 százalékra várták előzetesen konszolidálódni az elemzők, a legfrissebb számok azonban már 42-46 százalékos pénzromlásról szólnak.
A földrengés a török gazdasági növekedést várhatóan 1-2 százalékponttal foghatja majd vissza, a központi bank ennek ellensúlyozására 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
A költségvetési hiány pótlására ugyanakkor nem lesz elég a rendelkezésre álló 35 milliárd dolláros hitelkeret, így extra források után kell néznie a török kormányzatnak. A katasztrófát megelőzően 3,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak az elemzők, jelenleg már inkább az 5 százalékos szintet tartják valószínűnek.
A gazdaság talpra állítása pedig korántsem lesz könnyű, kifejezetten a földrengés sújtotta területeken tarthat sokáig a munkaerő visszacsábítása. Ezek a régiók szolgáltatták eddig a mezőgazdasági termelés 16 százalékát, most azonban csaknem kétmillió elvándorló lakossal és visszatérni nem kívánó munkavállalókkal kell hogy szembesüljenek.
