Egyre több bírálat éri Recep Tayyip Erdogan török elnököt a földrengés túlélőitől és az ellenzéki pártoktól a hiányos építésfelügyelet és a természeti katasztrófára adott – szerintük – elkésett és nem megfelelő válaszlépések miatt – írta a Bloomberg.
A Richter-skálán 7,8, majd 7,5-es erősségű földrengések által okozott károk egyelőre felbecsülhetetlenek. Csak Törökországban eddig több mint 18 300 halálos áldozatot találtak, miközben rengetegen a romok alatt rekedtek, és napok óta várnak a hidegben, hogy megtalálják őket. A hazai szakemberek mellett rengeteg nemzetközi segélyszervezet is az országban dolgozik, ám nem mindenkit tudnak megmenteni – a kritikusok szerint azért, mert a kormány késlekedett a daruk és más nehézgépek kiküldésével a katasztrófa sújtotta körzetekbe.
Erdogan elismerte, hogy a kemény téli körülmények között nehézségekbe ütközött a sürgős segélyek eljuttatása mind a tíz érintett tartományba, bár szerdán azt mondta, hogy minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítottak. A rövid megszakítással immár két évtizede az országot irányító elnök fejére olvassák azt is, hogy
kormánya nem vette komolyan a minőségi és biztonsági szabályokat a belföldi építkezéseknél, a sok gyenge, veszélyes ház pedig most kártyavárként dőlt össze, tízezreket maguk alá temetve. Szerintük ezért Erdogan is felelős.
A kemény kritika nem jöhetett volna rosszabbkor. A török elnöknek a káosz felszámolása mellett a májusi választásokra is készülnie kell, hogy meghosszabbíthassa rekordhosszúságú uralmát. Saját ígérete szerint utolsó alkalommal.
Az ilyen kijelentéseket az autoriter vezetőktől nem illik komolyan venni. Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin már nem is lehetne elnök, ha „közkívánatra” nem módosítják az érdekében az orosz alkotmányt, továbbá Hszi Csin-ping kínai elnök is a „közakaratnak” tett eleget, amikor tavaly – az engedélyezett kettő helyett – harmadszor is megválaszthatták Kína elnökévé.
Az ellenzék és szavazóinak megfélemlítésére bevetett eszközökben nem válogató Erdogan
helyzete annyiban más, hogy akut válsághelyzetben kell(ene) bizonyítania rátermettségét. A természeti katasztrófa igazi államférfiként történő kezelése segítheti a szavazatgyűjtésben, ezért most minden energiáját a mentésre és az érkező segélyszállítmányok célba juttatására fordítja.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt vezetője, Kemal Kilicdaroglu szerint a rosszul kivitelezett építkezések hozzájárultak a halálos áldozatok magas számához, és a földrengésre hajlamos Törökország vezetői nem vonták le a tanulságot a múltból. Erdogan regnálása alatt az ország jókora gazdasági növekedést tudott elérni, amelynek egyik fő elemét a kiterjedt építési boom szolgáltatta. Ám a felügyelőszervezetek láthatólag nem végezték el a munkájukat. Ez és a korrupció most súlyos árat követelt.
Kilicdaroglu azzal vádolja a kormányt, hogy elherdálta az adófizetők pénzét, amelyet kifejezetten az ilyen katasztrófákra való felkészülésre különítettek el.
Az ellenzéki politikus megjegyzései után Törökországban átmenetileg korlátozták a Twitterhez való hozzáférést, bár a távközlési felügyelet – amelynek hatalmában áll a sávszélesség szűkítése – nem kommentálta az esetet. A közelgő választások tisztaságára és az esélyegyenlőségre mindenesetre rossz fényt vet ez az eset is.
Fotó: AFP
Korábban, 1999-ben egy hasonló erősségű földrengés rázta meg Isztambult, több mint 18 ezer ember életét követelve. Ezután szigorú biztonsági előírásokat vezettek be, ám az építkezések rossz minősége továbbra is probléma maradt, míg az ellenőrző hatóságok nem tettek semmit. A kritikusok szerint az építők a gyorsaság és a költségcsökkentés oltárán feláldozták a biztonságot.
Az ilyen pusztítások egyik legfontosabb oka a gyenge felügyelet. Az építőipar a tőkegyűjtés eszközévé vált, ahol a spórolás az úr, és ezt a romok között is láthatjuk. Sok sérült épületben kispórolták az acélmerevítőket a betonból, de magával az anyaggal is szűken bántak. Épületek sora vált emiatt életveszélyessé
– mondta csütörtökön Tezcan Karakus Candan, az építészkamara ankarai vezetője.
A török kormány is megerősítette, hogy a földrengés által megrongált 11 ezer épület közül mintegy 6500 egyszerűen összeomlott. Az építőipari kivitelezők az épületek alsó szintjein tartóoszlopokat vettek ki, változtatásokat végeztek a tartófalakon, az épület nyílászáróin. statikailag meggyengítve ezzel az egész építményt. Ez az átlagos talajon álló házaknál sem javasolt, nemhogy Törökországban, ahol az ilyen átalakítások katasztrófához vezethetnek.
Az ellenzék és a kormány kritikusai szerint az építőipar hiányosságai miatt is Erdogan a felelős. Megvolt a hatalma arra, hogy keményebb ellenőrzést és minőséget követeljen meg – ezt nem tette meg, és most több tízezer ember az életével fizethet az elnök hanyagságáért.
