Az Egyesült Államokat, Olaszországot, Kanadát, Franciaországot, Japánt és Nagy-Britanniát magában foglaló G7 csoport külügyminisztereinek az olaszországi Capri szigetén tartott háromnapos tanácskozásán a fő téma Ukrajna és a Közel-Kelet volt. Záróközleményében az országcsoport elismerte, hogy többet kell tennie Ukrajna megsegítésére, és szorgalmazta a feszültség enyhítését a Közel-Keleten, ahol az Irán és Izrael közötti ellenséges viszony szélesebb regionális konfliktus kirobbantásával fenyeget.
Fotó: AFP
A fokozódó harctéri orosz előrenyomulás miatt aggódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen utazott Caprira, hogy közölje G7-beli szövetségeseivel: még több segítségre van szükségük, és kijelentette, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború között kapcsolat van.
Irán ugyanolyan típusú fegyveres drónokat szállít Oroszországnak, mint amilyeneket a múlt héten egy nagyszabású Izrael elleni támadásban bevetett.
„Hibás az a felvetés, hogy a Nyugatnak választani kell Izrael vagy Ukrajna támogatása között, mert mindkét ország ugyanannak a háborúnak a hadszíntere” – jelentette ki Dmitro Kuleba.
Antony Blinken egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy míg Észak-Korea és Irán Oroszország legfontosabb fegyverszállítói, Kína az orosz hadiipar „fő közreműködője”.
„Ha Kína jó kapcsolatokat akar Európával és más országokkal, nem teheti meg, hogy szítja az európai biztonságot a hidegháború óta fenyegető legnagyobb veszélyt” – mondta.
Annalena Baerbock német külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, Berlin számára elfogadhatatlan, hogy Kína még szorosabbra fűzze kapcsolatait „az Ukrajna ellen törvénytelen háborút vívó” Oroszországgal.
A külügyminiszteri tanácskozás röviddel azután ért véget, hogy jól értesült források szerint Izrael megtorló csapást mért Iránra a zsidó állam elleni szombat esti drón- és rakétatámadás miatt.
A G7-miniszterek leszögezték: azon munkálkodnak, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus ne csússzon ki az ellenőrzés alól, és ezzel egyidejűleg véget vessenek a gázai háborúnak – tájékoztatott Antonio Tajani, a házigazda Olaszország külügyminisztere.
A külügyminiszterek azt is megállapították, hogy a sok globális válság közelebb hozza egymáshoz a vezető demokráciákat. „E miniszteri értekezlet után nagyobb köztünk az egység, mint valaha” – mondta Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője.
Hollandia azonnali hatállyal több mint 200 millió eurót szabadít fel Ukrajna légvédelmének további támogatására – jelentette be Kajsa Ollongren holland ügyvivő védelmi miniszter pénteken Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követően.
A pénzből 150 millió euró jut arra a német kezdeményezésre, amely több országgal közösen gyorsan nagy hatótávolságú légvédelmet biztosítana Kijev számára. Emellett a holland kormány 60 millió eurót fog fordítani rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök beszerzésére. Ezeket többek között drónok megsemmisítésére lehet használni – taglalta a miniszter.
Ollongren szavai szerint Ukrajnában égető szükség van légvédelemre és tüzérségi lőszerekre, mert a helyzet kezd kritikussá válni. „Most mindannyiunknak mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért” – mondta.
