Oroszország új módszerekkel igyekszik úrrá lenni a nyugati szankciók miatt egyre inkább érezhető gazdasági problémákon. Egyre jellemzőbb a kis- és középvállalatok bevonása az állami, hadiipari tervek végrehajtásába.
Itt a centralizált autokrata módszereket vegyítik a piacalapú, a fiatalokat ösztönző eszközökkel. A Nyugaton is ellentmondásosan megítélt, de egyre gyakrabban alkalmazott ellentételezést, az ukrajnai támadás miatt kivonuló nyugati vállalatok eloroszosítását, továbbá a nemzetközi-pénzügyi elszámolási rendszer átformálását végzik, illetve tervezik.
Az aranyban hisz a lakosság
Ez utóbbi keretében egy olyan kriptovaluta-alapú nemzetközi pénzrendszeren dolgoznak, amely „trónfosztaná” a mindenek előtt dolláralapú nyugati pénzeszközöket. A folyamat ellentmondásos, egyes források szerint a kormány a kriptovaluták használata kiszélesítését, mások szerint a lakossági forgalom betiltását akarja. Mindenesetre a bizalmatlan oroszországiak száz-tonnaszámra vásárolják fel az aranyat.
Egy minapi törvényjavaslat szerint az Oroszországi Központi Bank (CBR) 2024. szeptember elsejétől kísérleti alapon elszámoló központot állít fel. A folyamatot egyeztetik az állami pénzügyek ellenőrzésére felállított RoszFinMonitoringgal (RFM), a pénzügyminisztériummal és az FSzB-vel.
Az EU-ban sokáig üldözték, az oroszok hisznek benne
A szövetségi parlament immáron második olvasatban tárgyalja a belföldi ellentételezés (offset) nemzetközileg, az EU-ban hosszú ideig üldözendőnek tartott, de az oroszországi gazdaságban kívánatosnak ítélt gyakorlatot. Az eladó a termékéért a vásárlótól kapott pénz egy részét (vagy az egészét, vagy annál is többet) visszaforgatja az adott gazdasági szektorba, olyan ágazatba, amely vélhetően tőkehiányos és importhelyettesítő termékeket gyárt.
Ez a gyakorlat az EU-ban elsősorban a hadiipari termékekre vonatkozott és egy időben a brüsszeli szabályzók tűzzel-vassal irtani próbálták az offsetet, mondván: ellentmond a szabad versenynek. Hiszen az offsetet elfogadó vállalkozás nem piaci előnybe kerül a többiekkel szemben. Egy
ideje az offsetet Brüsszel tűri és szemet huny felette.
Moszkva a belföldi offsetet az állami megrendeléseknél vezetheti be. Gyaníthatóan a kettős rendeltetésű (polgári-katonai), vagy teljesen katonai célú termékeket gyártó vállalatainál. Minthogy a javaslat szövegében benne van a „nem árujellegű” utalás is, elemzők szerint akár mesterséges intelligenciával (MI) működő eszközökről, informatikai szolgáltatásokról, szoftverekről lehet szó. Világszerte a katonai rendszerfejlesztők lázasan kutatják a mesterségesintelligencia-elemek alkalmazását a haditechnikában a drónok célkiválasztásától a tüzérségi lőelemek villámgyors képzéséig, a hálózatközpontú hadviselési módszerekig. Az oroszországi törvényhozás felsőházában (SzovFed) elhangzott javaslatok szerint a szenátorok az állami megrendelők sorába felvennék a központi kormányzat mellett a regionális hatalmi struktúrákat is.
Oroszországban némiképpen másként tekintenek az offset megállapodásokra, mint Nyugaton. A Városfejlesztési Ügynökség (AGR) meghatározása szerint az offset szerződést a megrendelő és az eladó vállalat köti egy adott árucikk szállítására. Az eladó vállalat ez esetben beruházóként működik, kötelezettséget vállal, hogy a felépítendő, vagy korszerűsítendő gyár elindítja a kívánt termék előállítását. A vevő garantálja, hogy megvásárolja a szóban forgó árucikket.
Új néven, oroszosítva
A másik eljárást, az oroszországi piacról az ukrajnai támadás miatt kivonult nyugati termelővállalatok új név, új oroszországi menedzsment alatti, elvben változatlan termékszerkezettel való működtetését egyre több helyen alkalmazzák. A legújabb példa rá: a finn minőségi autógumi gyár, a Nokian. Híresek téli gumijai és az új technológia, amit kidolgoztak az alacsonyabb gördülő ellenállás elérésére, a gyártásnál a rákkeltő alapanyagok (nehéz illóolajok) mellőzésére. Ezelőtt csaknem húsz éve nyitották a hatalmas, ultramodern robotokkal működő Nokian üzemet Szentpétervár mellett, Vszevolozsszkban. A ma Ikon márkanévvel, oroszországi tulajdonossal, a Tatnyefttyel, Oroszország ötödik legnagyobb
olajvállalatával tovább működő gyár csaknem hatszor annyi személyautó-gumit állított elő, mint a finnországi anyavállalat.
Ezelőtt tíz-tizenöt évvel Magyarország is importálta a prémium kategóriába sorolt, Oroszországban gyártott Nokian téli gumikat. Amikor a Nokian kivonult Oroszországból, negyven helyszín versengett az elhelyezésért. Nagyvárad (Románia) nyert. Az itteni beruházás mintegy 650 millió eurót emészt fel (ebből 100 milliót az EU áll). Magyarország is indult, de a finneknek – mondják, politikai okokból – ez nem tetszett.
A legismertebb márkák közül sokan maradtak Oroszországban
Oroszországban a Nokianhoz hasonló „presztízsmárkák”, a francia Michelin, az olasz Pirelli eredeti tulajdonosai – ellentétben a Nokiannal – nem vonultak ki a piacokról. Minthogy jelentős a presztízs-autómárkák aránya a felső tízezer körében, tetemes a kereslet a presztízs-autógumikra is. A Pirelli Russia szerint ma az olasz márka Oroszország vezető presztízs-autógumija. A piac alsó, olcsó szegmensébe betörtek a kínai márkák. A 245/40 R20-as – városi terepjáró – méretben a kínai gumi darabja 9 ezer rubel, a Micheliné 50 ezer rubel (egy rubel: 4 forint). Az árkülönbség tetemes, jegyzik meg a szakoldalak, hozzátéve, hogy egy év alatt a nyári gumik ára 11 százalékkal nőtt.
