Reneszánszát éli az arany: tavaly hatalmas mennyiséget, 4899 tonnát vásároltak belőle a nemzetközi piacokon, ez az adat minden korábbi rekordot meghaladott. A csúcson lévő kereslet az árakon is meglátszik, amelyek az utóbbi hat évben csaknem megduplázódtak.
A mögöttünk lévő két évtizedet tekintve pedig hétszeres drágulás tapasztalható. Ez a számok alapján például azt jelenti, hogy míg egy uncia aranyért 2018 közepén 1000–1100 euró közötti összeget kértek, idén márciusban már a 2100 eurós szintet is megközelítette az árfolyam. Ha pedig visszatekintünk 2004-re, akkor még unciánként 300 euró körül kínálták ezt a nemesfémet. Az első nagy ugrás a 2008-as pénzügyi világválság tetőzésére tehető: ekkor már közel 700 eurót ért egy uncia arany.
Az aranynak hátszelet adtak a geopolitikai feszültségek
Az elmúlt években egymást követték az újabb árfelhajtó események. A 2020-tól felgyorsult koronavírus-járvány, majd a visszaesett kereslet és a bizonytalanná váló ellátási láncok következtében megugró illetve az orosz–ukrán háború és az azt követő geopolitikai bizonytalanságok együttesen megtették az aranypiacon a hatásukat.
Az arany ilyen időkben mindig a tőke menedéke, most fokozottan így van ez. Ráadásul a vásárlók között megjelentek és meghatározó szerepre tettek szert a jegybankok, amelyek ismét fantáziát látnak abban, hogy a bizalom erősítése érdekében aranytartalékokat halmozzanak fel.
Egyik legbecsesebb nemesfémünk egészen a második világháború végéig biztosította a nemzeti valuták fedezetét. Az aranystandardnak nevezett rendszer 1944 júliusában, az amerikai Bretton Woods városkában rendezett tanácskozáson szűnt meg. A 44 országból érkezett 730 küldött itt egy új nemzetközi pénzügyi rendszer felállításáról döntött, amely az arany mellett már a dollárra is támaszkodott. Ennek vetett véget az 1973-as olajválság, ezt követően a jegybankok a nemzeti valuták árfolyamának szabad lebegtetésére tértek át. Az aranytartalékok jó része piacra került, a zuhanó árak miatt nemzetközi egyezményekkel kellett korlátozni a jegybankok eladásait.
Nagybevásárláson a jegybankok: élen a csehek és a lengyelek
A máig tartó korszak kezdete 2010–2011-re datálható. A pénzügyi világválságot követően ekkor élénkült meg ismét a jegybankok egy részének érdeklődése az aranytartalékok gyarapítása iránt. A monetáris politika irányítói ebben az időszakban jelentek meg nettó vásárlóként a piacon – több mint 7800 tonnát halmoztak fel azóta –, és megkezdődött a meglévő és más bankoknál tárolt nemzeti készletek hazaszállítása is. Az igazi nagy lökést a mostani húszas évek, a bizonytalanság évtizedének beköszöntése jelentette. A jegybankok 2021-ben kaptak újból nagyobb kedvet a hagyományos nemesfémtartalék építésére. A központi bankokba került arany mennyisége tavaly előtt döntötte meg – 1082 tonnával – a történelmi csúcsot, de az ezt megelőző évi 1037 tonna sem volt ennél sokkal kevesebb.
A tavalyi évre mindemellett az is jellemző volt, hogy a közép-európai országok jegybankjai is bekapcsolódtak az aranyvásárlásba. Ennek legfőbb kiváltó oka vélhetően az orosz–ukrán háború kitörése és a konfliktus további erősödése volt. A lengyel jegybank 130 tonnás vásárlása a második legnagyobb vétel volt 2023-ban a világon, de a cseh jegybank is 19 tonnával, 31 tonnára növelte aranytartalékát, ez Prágában 1993 óta a legnagyobb mértékű beszerzésnek számított.
Régiós szinten élen a hazai tartalék
S ha már itt vagyunk szinte a szomszédban, érdemes felidéznünk, hogy hazánk aranyvásárlás terén úttörő szerepet játszott ebben a térségben. A tavalyi lengyel vétel ellenére még mindig a miénk az egy főre jutó legnagyobb aranytartalék a régióban. Ehhez azonban több jelentős lépésre is szükség volt, amelyeket ráadásul már a koronavírus megérkezése előtti nyugodtabb időszakban – az országgal szembeni bizalom növelése érdekében – végrehajtott a Magyar Nemzeti Bank. Az jegybank egyébként már száz évvel ezelőtti alapítása óta tart aranytartalékot, amely soha nem ért el akkora mennyiséget, mint amennyivel ma rendelkezik. A második világháború végén mintegy 30 tonnányi aranytömböt és pénzt mentettek meg az MNB munkatársai, amely a forint 1946-os bevezetéséhez is stabil alapokat nyújtott.
A rendszerváltás környékén és idején – a jegybank akkori vezetői – idejétmúlt eszköznek nyilvánították a 46 tonnás tartalékunkat, több lépcsőben értékesítették, és a jelképesnek számító 3,1 tonnás mennyiségig csökkentették.
A változásra egészen 2018 márciusáig kellett várni, amikor a magyar jegybank első lépésként hazahozta a meglévő készletet, amelyet ráadásul Londonban tároltak addig, nem a hazai széfekben. Ezt követően az MNB a mennyiséget megtízszerezte, majd 2021-ben további 63 tonnát vásárolt, ezzel a hazai aranytartalék a jelenlegi 94,5 tonnára emelkedett.
Kilőtt az arany, mire érdemes figyelni?Az elmúlt két hónapban csaknem 20 százalékkal emelkedett az arany árfolyama, miután kitört a korábbi kereskedési sávjából. |
