Az adatvagyonból kinyerhető információt fel kellene használni

Az egy főre jutó kibocsátás, a termelékenység kisebb mértékben nő, mint azt a rendelkezésre álló adatok alapján gondolnánk. Ez egyébként nem áll messze a Nobel-díjas közgazdász, Robert Solow híres mondásától, miszerint a technikai fejlődés mindenhol látható a termelékenységet kivéve. Persze van, aki ezzel vitatkozik, mind a két oldal mellett nyomós érvek vannak – jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Hozzátette, a 70-es évekhez képest ma 72-szer annyi kutatási kapacitás szükséges a technológiai fejlődés fenntartásához.

A digitalizáció minden ágazat termelékenységét átalakítja, a gazdaság minden területére hatással van. A technológiai fejlődés egyre szélesebb körben terjed el, míg a tévénél 25 évere volt szükség ehhez, addig az okostelefonoknál csupán 5 év volt ez az időszak.

A mezőgazdaság és az ipar termelékenysége ötszörösére nőtt 1960 óta, a szolgáltatásoknál viszont még duplázódást sem figyelhettünk meg, így a tercier szektor termelékenység növekedésében jelentős tartalékokat figyelhetünk meg.

Mit okozott a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Nem egyenlően hatott a digitalizáció, elsősorban a klasszikus, kékgalléros munkaerőt sújtotta a technikai fejlődés, míg a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek bére, a munkaerő lehetőségei emelkedtek. A korábban nem automatizálható munkakörök is kiválthatóak lesznek hamarosan, a legveszélyeztetettebb munkakörök jelenleg az adminisztráció és a jog területén vannak.

A legfontosabb alkalmazotti készségek a komplex probléma megoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás a digitalizált társadalmakban. Emellett Magyarországon elengedhetetlen a természettudományos képzés fejlesztése.

Az államnak is szerepe lenne: az adatvagyonból kinyerhető információt fel kellene használni, az új termékek alapja a big data és az adatbányászat lehetnek – fűzte hozzá Balatoni András.