A kartellekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében módosítanák a versenytörvényt a szakemberek. Értesüléseink szerint sajátos kártérítési szabállyal segítenék elő a jogsértéssel okozott hátrányok orvoslását. Vélelmet állítanának fel a kár mértékére, s ezt a kartellezők ellenbizonyítással megdönthetnék. Ha ez eredménytelen, úgy kötelesek a törvényi vélelemnek megfelelő százalékos mértéket a károsultaknak visszatéríteni.
A cégek azért hoznak létre kartellt, hogy a piaci árat befolyásolják. Az általuk okozott kár abból adódik, hogy magasabb árat érvényesítenek annál, mint amekkora a valódi versenyben alakult volna ki. Egy tavalyi kartellkonferencia kapcsán közzétett elemzések a jogsértő titkos szövetkezések árfelhajtó hatását 10–45 százalékra teszik, és vannak olyan megítélések is, hogy Magyarország a sáv felső határán helyezkedik el. A számítások szerint az elmúlt években a hazai kartellek okozta kár meghaladta a 60 milliárd forintot, más becslések alapján akár a 140 milliárdot is. Nem csekély jelentősége van tehát annak, hogy ezekből az óriási összegekből mennyi térül meg.
Az EU-ban és Magyarországon is szorgalmazzák a kártérítési pereket, mert azzal – a súlyos bírság, a büntetőjogi felelősségre vonás mellett – még erőteljesebb nyomás gyakorolható a kartellezőkre, illetve nagyobb lehet a visszatartó erő. Ha a versenyhatóság megállapítja – különösen, ha a bíróság is megerősíti, miként például az autópályaperben – a jogsértést, akkor azt a károsultnak már nem kell bizonyítania. Annál több gondot okozhat számára a kár mértékének bizonyítása. Az ő dolgát könnyítené meg a törvényi vélelem felállítása. Lapunk úgy tudja, a versenyjogi szakemberek a kartellből eredő árfelhajtó hatás mértékét 10 százalékban jelölnék meg. KK
