„Néhány évvel ezelőtt, amikor a kormány úgy döntött, hogy az űrtechnológiával kezd foglalkozni, sokan még az ismerőseim közül is megmosolyogtak. Nem értették, hogy mit keresünk ezen a területen, főleg azért, mert kis országról van szó, ez pedig a nagyok játéktere. Űripar, űrtechnológia, műholdak, Magyarország – elég nehéz ezeket együttesen elképzelni. Mégis most itt állunk, miközben a Remred megvalósítja azokat, amiket korábban nem tudtunk elképzelni” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon az eseményen, amelyen a 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó Remred Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

Martonvásári űrközpont
A Remtech névre keresztelt martonvásári űrközpont 10 milliárd forintnál nagyobb beruházás lesz / Fotó: Vasvári Tamás

A tárcavezető megjegyezte: az ágazat fényes jövő előtt áll, miután az űripar a világ egyik legjobban növekvő, a nemzetközi felmérések alapján is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1800 milliárd dollárt.

A miniszter közölte: 

a Remtech névre keresztelt üzemegység 10 milliárd forintnál nagyobb beruházás lesz, és legalább 85 magas hozzáadott értéket előállító munkahelyet teremt. 

A martonvásári űrtechnológiai gyártóközpont négyezer négyzetméter alapterületű lesz, ebből 

  • 1500 a tisztatér, 
  • 650 a laborok, 
  • 750 pedig az irodák alapterülete. 

A komplexumban műholdak és a legkorszerűbb űrrendszerek tervezését, gyártását, illetve tesztelését végzik 2026 második negyedévétől Európában egyedülálló moduláris technológiával, a maximális űreszközgyártási kapacitás 400 kilogramm lesz. 

Martonvásári űrközpont: a fő szempont a logisztika és a repülőtér közelsége volt

„Azért választottuk Martonvásárt, mert nekünk a fő szempont a logisztika, a város pedig vasúton és közúton is jól megközelíthető. Elsősorban a reptérre kell minél gyorsabban eljutnunk. Jelenleg száz főt foglalkoztatunk a budapesti központunkban, így az is fontos volt, hogy az alkalmazottaink gyorsan elérjék a beruházás helyszínét” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Sárhegyi István, a Remred társalapítója és a 4iG Space and Technology Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte: az alapkőletételt egy évtizedes tárgyalássorozat előzte meg, ez idő alatt a különböző projekteket és a mérnökséget is el kellett indítani, fel kellett építeni. „A csarnok tervezése például két évet vett el ebből, és amiért igazán rendkívüli, hogy száz százalék magyar know-how révén épül fel, a hazai mérnökök agyából pattant ki” – mutatott rá Sárhegyi, hozzátéve: most jutottak el oda, hogy a 4iG stratégiai nagybefektetőként meg tudott jelenni a cégben. 

Az akvizíció egyébként jól illeszkedik abba a középtávú stratégiába, amelyet a 4iG és a védelmi ipari globális vállalat, a Rheinmetall AG közösen mutatott be tavaly novemberben. 

Az űripar, a védelmi digitalizáció, az autonóm repülőgépek gyártása, illetve a drónelhárítás területén a két társaság közösen tervezett fellépése 1,7-2,3 milliárd euró bevételt jelenthet az elkövetkező legfeljebb öt év során.

Martonvásári űrközpont
A martonvásári űrközpontban a műholdak és a legkorszerűbb űrrendszerek tervezését, gyártását, illetve tesztelését végzik majd / Fotó: Vasvári Tamás / MTI

 

Remred: meghívjuk Magyarország legjobb mérnökeit, biológusait, jogászait, menedzsereit

„A mostantól számított két év a felkészülés időszaka lesz, folyamatosan vesszük fel az embereket. Meghívjuk Magyarország legjobb mérnökeit, biológusait, jogászait, menedzsereit a 4iG-ba, valamint a Remredbe, mert szükségünk van rájuk. Amint a Remtech üzemképes lesz, egyből el szeretnénk kezdeni a gyártást” – jelentette ki a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy senki sem születik űrmérnöknek, a jelenlegi szakembergárda egy része külföldön szerezte meg a szükséges tudást, másokat pedig átképeztek. „Ha ma felveszünk egy mérnököt, akkor egy év múlva lesz képes önállóan elvégezni azokat az űripari tevékenységeket, amelyekre szükségünk lesz a martonvásári gyárban” – közölte.

Hazánkban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar űrmérnöki mesterképzése számít úttörőnek, de idén indul ilyen képzés a Miskolci Egyetemen, sőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Sárhegyi István rámutatott: egyrészt az oktatásban is szeretnének már részt venni, másrészt a legjobb mérnökökre van szükségük, akik iránt egyébként is nagy a kereslet.

Rendkívül profitábilis az ágazat, főleg a műholdgyártás

„Rendkívül profitábilis ágazatról van szó, főleg ha a műholdgyártást nézzük, az újrahasznosítható rakétatechnológia miatt pedig egyre kisebbek a költségek. A másik fontos tényező, hogy egyre többször engednek el olyan szabványokat, amelyeket a régi űriparra terveztek, és inkább támaszkodnak agilis, innovatív cégekre” – magyarázta a szakértő. 

Hozzáfűzte: a 4iG az űr és technológiai zrt. megalapításával azt a célt kívánja elérni, hogy egy vertikálisan integrált űripari szereplő legyen. Ez azt jelenti, hogy a tervezéstől a gyártáson és tesztelésen át – ez a Remred – az operációig lefedje a folyamatot. Az utóbbira ott van a Hungaro DigiTel (HDT) Kft., a régió egyik meghatározó műholdas távközlési szolgáltatója, melyben a 4iG 2021 nyarán szerzett 75 százalékos többségi tulajdont, de az izraeli Space-Communication Ltd. (SpaceCom)-ben is van érdekeltségük. 

„Az IT-technológiáink például képesek arra, hogy a műholdakból származó adatokat feldolgozzák, és ezeket szolgáltatásként továbbadják. Az űripar összes területén jelen szeretnénk lenni” – állapította meg Sárhegyi, nyomatékosítva, hogy mindenkit invitálnak, csatlakozzanak a projekthez. „Valakinek meg kellett fognia a zászlót, ezek lettünk mi – zárta gondolatait.