DEMSZKY GÁBOR LEVELE GYURCSÁNY FERENCNEK
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tegnap a Szólás Szabadsága c. műsorban Ön a BKV finanszírozási problémája kapcsán is megszólalt. Kijelentéseiből arra következtetek, hogy nem volt ideje áttekinteni a BKV helyzetéről a kormány tagjainak írott levelünket.
Engedje meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam kérésünk indokait. A 2003-as megállapodás, a 2005-ös Budapest-szerződés, a 2006-is kormányprogram és a konvergencia-program is a BKV „valódi költségeinek elismerését” tűzte ki célul. A társaság 32,5 milliárd forintos állami támogatása azonban reálértéken évről-évre csökken, miközben az üzemanyag- és bérköltségek nőnek. Két éve még a BKV költségeinek 30%-át fedezte a kormányzati támogatás, ma csak 25%-ára elég ugyanez az összeg. A BKV-n keresztül a nyugdíjas és tanuló utasoknak juttatott állami szociális támogatás sem fedezi már a bérletek árának felét, ezt is a társaságnak kell az állam helyett kigazdálkodnia.
A fővárosi tulajdonú társaság Budapesten kívül is szolgáltat, de a Pest megyei önkormányzatok egy-két kivételtől eltekintve semmilyen módon nem vesznek részt a területükön is szolgáltató BKV finanszírozásában. (Az agglomerációs települések speciális járatok részfinanszírozásával a BKV költségeihez mindössze 0,3%-ban járulnak hozzá.) A regionális finanszírozás hiánya önmagában is elegendő a társaság veszteségeinek újratermelődéséhez. Eközben a BKV-t – amely évente 49 milliárd adót és járulékot fizet be a központi költségvetésbe – számos hátrányos megkülönböztetés sújtja a MÁV-val szemben. Bízom benne, ha módunk lesz ezekről a kérdésekről részletesen tárgyalni a kormány tagjaival, jogosnak tartják majd felvetéseinket.
Egy kijelentését azonban nem hagyhatom szó nélkül. Ön a következő kérdést tette fel a műsorvezetőnek: "Szeretne ön több adót fizetni azért, mert Budapest nem teszi a dolgát?"
Miniszterelnök Úr! Éppenséggel Budapest fizet több adót annál, mint amennyi méltányos lenne, a város igenis teszi a dolgát az ország érdekében. Az állami költségvetésbe befolyó adóbevételek több mint harmada a budapesti cégektől és magánszemélyektől származik. Egy átlagos fővárosi cég 633 ezer forint társasági adót fizet, egy Budapesten kívüli 297 ezer forintot. Egy budapesti adófizető 601 ezer forint személyi jövedelemadót fizet, egy fővároson kívüli pedig 329 ezer forintot.
A Budapestről beszedett állami adóbevételek az országos átlagnál jóval dinamikusabban növekednek, ám a növekvő forrásokból az állam évről-évre kisebb mértékben juttat vissza a 24 budapesti önkormányzatnak. Tíz évvel ezelőtt a személyi jövedelemadónak még 20%-a maradt helyben. Tavaly a budapestiek személyi jövedelemadójának helyben maradó része 1% alá csökkent: már csak a 0,62%-án osztoztak Budapest önkormányzatai!
Másként fogalmazva: Budapest a költségvetés nettó befizetője. Ezt nemcsak mi látjuk így, hanem a legnagyobb nemzetközi hitelminősítő cégek is.
Mi nem valamiféle adományt kérünk az államtól. Mi csak azt kérjük, hogy a budapestiek által befizetett adókból a jelenleginél kicsit kevesebbet vigyenek el, vagy ha ez nem lehetséges, méltányosabb módon juttassanak vissza a város működésére. Ez nemcsak Budapest, hanem az ország érdeke is. Ha nem jut pénz olyan alapvető nagyvárosi közszolgáltatások finanszírozására, mint a közösségi közlekedés, Budapest veszíteni fog tőkevonzó képességéből, gazdasági lendületéből.
Abban bízom, hogy ha tárgyalni fogunk, és a kormány megismeri az érveinket, a miniszterelnök úr is belátja, hogy éppen az államnak elsőszámú érdeke, hogy a főváros zavartalanul működjön és megőrizze adótermelő erejét. Ebben a város legdrágább közszolgáltatásának, a közösségi közlekedésnek állami támogatása vagy a központi adóelvonás mértékének csökkentése egyaránt segíhet.
Budapest, 2008. április 14.
Üdvözlettel
Demszky Gábor"
VGO-->
