Lesz magyar mozdonygyár

Ugyanazzal a kínai mozdonygyártóval írt alá együttműködési megállapodást a napokban az Acemil Zrt., amelynek járművei már koptatják a magyar síneket a Rail Cargo Hungaria (RCH) flottájában, és amelynek anyavállalata, a CRRC több projekten keresztül is ismert Magyarországon és a térségben.

A mozdonygyár az európai piacra is termelne

A CRRC Zhuzhou Locomotive Co. Ltd. és az Acemil Zrt. együttműködésének köszönhetően újraindul a magyarországi mozdonygyártás. Lesz közös magyarországi tehervagon-összeszerelés is, erről az Acemil a CRRC Shandong Co. Ltd.-vel állapodott meg. A felek célja, hogy az egész európai piacot el tudják látni korszerű, világszínvonalú vasúti szerelvényekkel és mozdonyokkal. A magyar partner május 10-i közleménye szerint a felek együttműködnek majd a vasúti karbantartásban, a vasútszakmai oktatásban és a kutatás-fejlesztésben, mindezekre négy közös központot hoznak létre. Ezek helyszínét nem nevezték meg, de annak alapján, hogy az aláíráson jelen volt a MÁV-ÖBB tulajdonú TS-MÁV Gépészet Kft., juthat majd szerep a cég javító-karbantartó bázisára, vevőként pedig megjelenhet az RCH, a MÁV-Rail Tours és a MÁV-Start.

Az ország legnagyobb naperőműve épülhet

Egyúttal kibontakozóban egy másik óriásprojekt is: szintén magyar–kínai együttműködésben megépülne Magyarország legnagyobb naperőműve. Az Acemil Zrt. megállapodást kötött a kínai State Grid leányvállalatával, a Pinggao csoporttal és a China Energy leányvállalatával magyarországi és régiós energetikai beruházások közös fejlesztésére. 

Méretét szemlélteti, hogy a Paksi Atomerőmű egy blokkja 500 megawattos. (Igaz, egy atomblokk rendelkezésre állása 95 százalék feletti, egy hazai naperőműé pedig csak 16 százalék.)

Minden mögött ott áll az informatika

A felsorolt vasúti és az energiaberuházási terveknek van egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb kapcsolódási pontjuk: az informatika. Már a mozdonygyár építése és a naperőmű létesítése is intelligens megoldásokat igényel, amelyekre azután a járművek, illetve a naperőmű optimális üzemeltetéséhez is szükség lesz. Közös lehet e vasúti és energiaipari informatikai fejlesztésekben a szoftver- és hardverfejlesztéssel, energetikával foglalkozó ISRV Zrt. szerepvállalása is, ugyanis a társaság vezérigazgatója, Kósa Gábor bízik benne, hogy cége megbízáshoz juthat projektekben. Mint a Világgazdaságot emlékeztette, manapság sok pénz áramlik az energetikába,

• például a fosszilis energiahordozóktól való távolodás,
• a zöldenergia-termelés előretörése,
• vagy a villamosenergia-hálózatok működösének rugalmasabbá tétel érdekében.

E célokra uniós források is rendelkezésre állnak.

Zöld energiatárolók érkeznek

Magyarországon már feltétele a naperőművek telepítésének az energiatároló egységek beépítése is. Egy szél- vagy naperőmű esetében a létesítmény teljesítménye 20 százalékának megfelelő energiatárolót célszerű bevetni. Az informatikai cég egy világszínvonalú, zöld energiatároló megoldás telepítésénél is részt tud vállalni, melyeknél kiemelten fontos a megfelelő informatikai háttér megteremtése. A zöld energiatárolás ez esetben azt jelenti, hogy a konténer méretű berendezésekből nem kerül ki semmilyen környezetkárosító anyag, mintegy 30 éves életciklusuk pedig hosszabb a lítiumionos riválisokénál. A vezérigazgató elmondása szerint heteken belül megjelenik egy ilyen tárolóegység egy hazai kommunikációval foglalkozó cég telephelyén, de a megrendelőt a hivatalos bejelentés előtt nem kívánta megnevezni. Érdemes kiemelni, hogy 

A vasút esetében az okosmegoldásokkal – a mesterséges intelligenciát is bevetve – optimalizálható például a szállítás logisztikája, ennek köszönhetően a fuvaridő rövidül, a költségek pedig csökkennek. A magyarországi vasúti infrastruktúra fejlesztése mellett szól (a lemaradások pótlásán felül), hogy nemcsak Kína felől érkezik jelentős mennyiségű áru, hanem Magyarországon át az EU-ból is megrakott vonatok indulnak Keletre. Óriási üzleti előnyt jelentene, ha a hatalmas fuvarok vámolása Magyarországon történne.