A finn siker több, egymást segítő, erősítő tényezőből épül fel, ezek közül az egyik legfontosabb a nyitottság, vagyis a folyamatosan intenzív külkereskedelem, amely pótolta a nagy belső piac hiányát. Ezzel összefüggésben nagy szerepet játszott a helyi adottságokból kiinduló szakosodás, továbbá egy-két ágazatban az élenjárás.
A növekedés alapját sokáig az ún. „zöld arany”, vagyis a hatalmas erdőségek alkották. Finnország sem kőszénnel, sem olajjal nem rendelkezett, és vasérccel is alig. Az ország területét viszont 70%-ban erdők borították. Az exportált faipari termékek értéke 1850 és 1900 között megtízszereződött, 1900 és 1913 között pedig csaknem megkétszereződött. Ez szolgáltatta az alapot a mezőgazdaság modernizálásához és más iparágak meghonosításához.
Az állattenyésztés és a tejfeldolgozás termelési értékének az aránya a mezőgazdasági össztermelésen belül 45%-ról 71%-ra nőtt, miközben a növénytermesztés hozzájárulása 50%-ról 23%-ra csökkent. 1950 után a finn gazdaság új kitörési pontot talált: a fémipart és a gépgyártást. Az utóbbin belül különösen a közlekedési eszközök és a papíripari gépsorok gyártása bizonyult sikeresnek. Ezek az ágazatok közvetlenül a háború után lendültek fel, és az évszázad utolsó harmadáig számítottak húzóágazatnak. Ezt követően előretört az elektronika és az otika, amelynek exportrészesedése 2000-re 31%-ra emelkedett. A fém- és gépiparé lecsökkent 25%-ra, a papíriparé 22%-ra.
A változó feltételekhez való állandó és gyors alkalmazkodást jól szemlélteti a Nokia példája, amely piciny fűrész- illetve papírmalomként kezdett működni 1863-ban. Érzékelve az új igényeket, az 1920-as évek elején egyesült egy gumi és egy kábelgyárral. Majd 1970.-es évek új feltételeihez alkalmazkodva a cég ismét váltott. Felismerve az elektronikában rejlő lehetőségeket, nagyarányú kutatásokba kezdett, és az 1980-as évek közepén saját fejlesztésű vezeték nélküli telefonkészülékekkel jelent meg a világpiacon.
Az állandó szakosodás és alkalmazkodás, a társadalom nagyfokú integráltsága és konfliktusmegoldó képessége mellett Finnorrszág sikeréhez egészen bizonyosan iskolarendszere is hozzájárult. Sőt valószínű, hogy a finnek gazdasági téren megmutatkozó kreativitása és innovációs képessége elsősorban erre vezethető vissza. Finnország 20. századi sikertörténete nem egyedülálló. Japán hasonló, sőt még jobb eredményekkel büszkélkedhet, figyelemre méltó Olaszország teljesítménye, s legújabban Dél-Koreáé és Írországé is.
