Mi szolgálhat bizonyítékként egy kartellügyben? Vajon helyes-e a „visszaeső” cég bírságát megtöbbszöröző versenytanácsi gyakorlat? Egyebek között e két fontos jogkérdésre adhat majd irányadó választ a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálata. A bizonyítékkal kapcsolatos gond a 2004-es hétmilliárd forintos bírságú autópálya-kartellhez kapcsolódik, amelynek egyik emlékezetes problémája, hogy az egyik eljárásban lefoglalt bizonyíték felhasználható-e egy másik procedúrában is. Erre a jogerős ítélet – kimondva a bizonyíték felhasználhatóságát – egyértelmű választ adott. Az ügyet várhatóan még az idén tárgyalja az LB felülvizsgálati tanácsa – mondta a Világgazdaságnak Hargita Árpád, a versenyhivatal irodavezetője.
Míg autópályakartell-ügyben az érdekelt vállalkozások, addig a másik esetben a fordult az LB-hez. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis májusban – jóllehet jogosnak találta, hogy a versenyhatóság a Bonux mosópor megtévesztő reklámja miatt elmarasztalta a Procter & Gamble Kkt.-t, ám – 105 millió forintra mérsékelte a 315 milliós bírságot. Az igazságszolgáltató fórum álláspontja szerint a versenytörvény nem ad lehetőséget arra, hogy a versenytanács hasonló jogsértés miatt korábban már nemegyszer megbírságolt cégre mint visszaesőre az ismétlődés okán az alapösszeg többszörösét – jelen esetben a háromszorosát – szabja ki. Egy héttel korábban ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla az Elektro Computer Zrt. ugyancsak nem első „fogyasztómegtévesztéses” ügyében jogerősen jóváhagyta az alapbírságot megtöbbszöröző versenytanácsi gyakorlatot.
Az irodavezető elmondta: jelenleg több mint száz versenyjogi per van folyamatban a különböző szintű bíróságok előtt. A GVH határozatait az esetek túlnyomó többségében megalapozottnak ítélik az igazságszolgáltató fórumok. A versenytanácsi határozatokat hatályon kívül helyező idei bírósági végzések sem a tényállás feltáratlanságát róják fel a hivatalnak, hanem – mint a Procter & Gamble ügyben – a bírság összegét, annak számítását kérdőjelezik meg. Így például a bíróságok is megtévesztőnek találták az OTP hitelkártya-, valamint folyószámlacsomag-reklámjait, ám a bírságösszegek miatt mindkét ügyben új eljárásra kötelezték a hatóságot. A Rossmann Kft. viszont hiába hivatkozott ötmillió forintos büntetése eltúlzott mértékére, a Fővárosi Ítélőtáblát nem győzte meg. A reklámok pontossága és valós volta a cég felelőssége – szögezte le az igazságszolgáltató fórum. KK
