Magyar gazdaság

Magyarország olyat tett, amin egész Európa elámult – Svájc lehet a legszomorúbb az Orbán-kormány sikere miatt

Nyilvánosságra hozták, melyik európai ország mennyire vonzó a befektetések szempontjából. A nagy nyugat-európai országok még az élen állnak, de szenvednek, Kelet-Európa viszont jó formában van. Magyarország egyenesen kiemelkedik a mezőnyből, és akkora növekedést ér el a működőtőke-befektetésekben – Svájc őszinte sajnálatára –, mint senki más a kontinensen.

Frissen, május elején jelent meg a világ egyik legmeghatározóbb tanácsadó cégének, az Ernst & Young Global Limitednek (EY) a befektetői barométere. Ebben Európa vonzerejét mérték fel abból a szempontból, hogyan alakul a működőtőke-beáramlás (FDI) a kontinensre.

JOÓ István
Magyarország olyat tett, amin egész Európa elámult – Svájc lehet a legszomorúbb az Orbán-kormány sikere miatt / Fotó: Mónus Márton / MTI

Ez most akut kérdés, mert az EY arra jutott, hogy a közvetlen külföldi befektetések a Covid-járvány óta először csökkentek Európában 2023-ban. Nem is elhanyagolható mértékben, hiszen 

  • a projektek száma 4,
  • a létrehozott munkahelyek száma pedig 7 százalékkal. 

Franciaország ugyan változatlanul vezeti az európai országok listáját, továbbra is ide irányul a legtöbb új befektetés, csakhogy üröm az örömben, hogy a trend itt is csökken: tavaly 5 százalékos visszaesés látszik éves bázison. A második helyezett az Egyesült Királyság, amely 6 százalékos pluszt produkált az európai uniós szabályozástól megszabadulva. Harmadik helyen Németország zárt, de ez egyértelmű csalódás, hiszen a német gazdaságba 12 százalékkal kevesebb új nemzetközi forrás érkezett.

Franciaországban a nyugati cégek fektetnek be

Az első helyezett Franciaországgal érdemesebb részletesebben is foglalkozni. Éppen most rendezték meg hetedjére a Choose France elnevezésű befektetői csúcsot, amelyen mintegy 15 milliárd euró értékben 56 külföldi nagyberuházást jelentettek be, s ezek 10 ezer új munkahelyet teremtenek. A versailles-i kastélyban a külföldi befektetők mellett ott volt Emmanuel Macron államfő is, aki potenciális indiai partnerekkel is tárgyalt. Egyúttal bejelentette, hogy 2025-ben a francia kormány állami garanciát vezet be, amely az ipari projektekre felvett hitelek felét fedezi.

  • A legnagyobb franciaországi befektető 2024-ben a Microsoft. Az amerikai konszern 4 milliárd eurót költ egy új kelet-franciaországi adatközpontra, valamint bővíti a Párizs környéki és Marseille melletti létesítményeit.
  • Új projekt a FertigHy alacsony szén-dioxid-kibocsátású műtrágyagyára az északi Somme megyében 1,3 milliárd euróért.
  • Az Amazon 1,2 milliárd euróból fejleszti a felhő-infrastruktúráit a párizsi régióban, valamint a logisztikai infrastruktúráját az ország középső részén, Auvergne-Rhone-Alpes régióban.
  • Ezenkívül több száz millió eurós beruházásokat jelentett be a McCain csipszgyártó, 
  • valamint a gyógyszeriparban a Pfizer, az AstraZeneca és a GSK.

Mindez némiképp igazolj az EY állítását, amely szerint a vállalkozások 72 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben európai tevékenységet hoz létre, vagy bővíti a már meglévőket, ugyanakkor a cégek egyértelművé teszik azt is, hogy jelentős kockázatok állnak fenn ezen a téren. 

Nyugat-Európa szenved, de Kelet-Európa erőt mutat

Ez nem óvatoskodás, hiszen a 2019-es szinthez képest az európai befektetések 11 százalékkal zuhantak, a 2017-es csúcshoz képest pedig már 14 százalékos a mínusz. Mindez a lassú az az elszabadult energiaárak és a bizonytalan geopolitikai környezet számlájára írandó. Csak összehasonlításképp: a Nemzetközi Valutaalap szerint az euróövezet gazdasági növekedése a 2022-es 3,4-et követően mindössze 0,4 százalékot ért el. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban 2,5 százalékot produkált, Ázsia pedig 5,6 százalékot.

Vezető amerikai tanácsadó cég: Magyarország hátát nézi Kelet-Európa

Nincs jobb befektetési helyszín Magyarországnál, és ezt az egyik legrégebbi amerikai tanácsadócég állítja.

Julie Linn Teigland, az EY partnere nem is beszélt mellé:

Európának sürgősen szüksége van külföldi befektetésekre, ennek a felmérésnek ébresztőként kell szolgálnia az egész kontinensen. A politikai döntéshozóknak együtt kell működniük a vállalkozásokkal, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek között a befektetések és az üzleti élet virágozhatnak.

A globális tanácsadó kutatásából az is egyértelműen kiderült, hogy miközben a nyugat-európai térség vonzereje jellemzően esik, addig Dél- és Kelet-Európa több országa is jelentős mértékben tudta növelni a befektetéseket. Ők elsődlegesen abból profitálnak, hogy mind az ellátási láncokban, mind a termelési tevékenységekben komoly átszerveződés következett be. Például a gyártókapacitások száma visszaszorulóban van, de Spanyolországban, Törökországban, Lengyelországban, Olaszországban, Szerbiában, Csehországban és Magyarországon éppen felfutás tapasztalható.

  • Magyarország és Csehország ebben az összevetésben kiemelkedik. Az új gyárak és üzemek terén mindkét ország 70 százalékos növekedést ért el 2022-ről 2023-ra, 
  • ami mellett eltörpül Szerbia 30, 
  • Olaszország 18,
  • Lengyelország 17,
  • Törökország 12
  • és Spanyolország 7 százalékos eredménye.

Ez azért is megsüvegelendő, mert a befektetők jelzése szerint a következő 12 hónapban inkább csak a meglévő eszközök bővítésére fognak összpontosítani, nem pedig az olyan nagy potenciállal rendelkező iparágakhoz kapcsolódó új zöldmezős fejlesztésekre, mint az elektromosjármű-ipar, a digitális technológia vagy a  

Magyarország olyat tett, amin egész Európa elámult

Magyarország viszont az EY szerint is kivétel, sőt, európai éllovas. Ugyanis 2023-ban 77 magyarországi FDI-projektet azonosítottak, szemben a 2022-es 50-nel. Vagyis egyetlen év leforgása alatt Magyarország 54 százalékos növekedést produkált a külfölditőke-beáramlásában, amit

egyetlen más európai ország sem tudott felülmúlni. 

Hasonlót csak Svájc ért el, a helvétek 53 százalékos pluszban zártak. Hazánk egyébként az EY-listáján a 14. legvonzóbb befektetési helyszín Európában (44 ország közül), közvetlenül megelőzi Szerbiát, Finnországot, Romániát, Svédországot, Görögországot és Dániát, és éppen csak lemaradt Ausztria mögött.

Az 54 százalékos magyar plusz azért is pozitívum, mert a top 20 ország közül csak nyolc tudott több nemzetközi tőkét elnyerni 2023-ban, mint egy évvel korábban. A jellemző növekedés egy számjegyű, csak a törökök (17 százalék), a svájciak (53 százalék) és a magyarok (54 százalék) voltak képesek a két számjegyű tartományra.   

 

svájc befektetések Európa Orbán Viktor Magyarország
Kapcsolódó cikkek