Magyar gazdaság

Több pénz, nagyobb szigor

Ideiglenesen felfüggesztette a vidékfejlesztési kifizetéseket Romániának az Európai Bizottság – adta hírül az EUbusiness és az FT.com. A brüsszeli végrehajtó testület azért tartja vissza az évente mintegy 150 millió euróval gazdálkodó SAPARD előcsatlakozási alap romániai kifizetéseit, mert szakértői hiányosságokra bukkantak az intézményrendszerben. A jelenlegi feltételek mellett nincs garancia arra, hogy a végső kedvezményezettek korrekt módon megkapják a pénzüket – indokolta lépését az Európai Bizottság, erről romániai lapjelentések szerint levélben tájékoztatták a bukaresti kormányt. A hiányosságokat néhány héten belül felszámolják – reagált a döntésre Alice Bitu román pénzügyi államtitkár.

Egy hónapja hasonló EU-döntés született Bulgária esetében is. Ezzel gyakorlatilag példát statuált az Európai Bizottság: négy bolgár ügynökséget fosztott meg az uniós pénzalapok kezelésétől korrupció miatt, és mintegy egymilliárd eurós összegben befagyasztotta az ISPA előcsatlakozási alap pénzeinek felhasználását. Jelenleg a balkáni országban tárgyal Franz-Hermann Brüner, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatója – jelentette csütörtökön a Rapid. Ez az intézmény a felelős az EU-ban a közösség pénzügyi érdekeinek érvényesítéséért, a csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelemért.

A 2007-től csatlakozott Bulgáriában és Romániában olyan szociális-morális közeggel szembesül az Európai Bizottság, amit eddig nem is ismert, ezért kényszerült a közösség történetében idáig példátlan intézkedésekre – véli Balázs Péter első magyar EU-biztos, egyetemi tanár. Egyértelművé tette, hogy helyesli az eljárást, mert ez egyrészt növeli a nettó befizetők bizalmát azzal kapcsolatban, hogy rendben és jól költik el pénzüket, másrészt erősíti hajlandóságukat, hogy a jövőben is teljesítsék hozzájárulási kötelezettségeiket a közös kasszához. A brüsszeli szigoron szerinte már csak azért sem lehet csodálkozni, mert a 2007–2013-as közösségi költségvetés rendkívül nehéz körülmények között született, a bővítéssel nyolc-kilencszeresére nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb régiók közötti különbség, és a nettó befizetők nehezen adják a pénzt. Mindez intő jel lehet számunkra is, mert bár nem abba a kategóriába tartozunk, mint Bulgária és Románia, Magyarország egyes területein szintén fellelhető az a szociális-morális közeg, amely az említett két tagállamban a bajokat okozza – figyelmeztetett Balázs Péter.

Az Európai Parlament (EP) ugyancsak mindent megtesz azért, hogy feltárja a közös pénz elköltésével kapcsolatos szabálytalanságokat és visszaéléseket – közölte Fazakas Szabolcs magyar EP-képviselő. A közösségi költségvetés ellenőrzési bizottságának állandó tagja annak tulajdonítja a mostani szigorú fellépéseket, hogy tavasszal az Európai Bizottság három tagját – Danuta Hübnert, a regionális, Vladimír Spidlát, a szociális és Benita Ferrero-Waldnert, a szomszédsági alapok felhasználásáért felelős biztost – figyelmeztette az EP a rájuk bízott területeken észlelt szabálytalanságok miatt. José Manuel Barrosóval, a testület elnökével közösen akkor munkatervet is kidolgoztak ezek felszámolása érdekében.

Fazakas Szabolcs emlékeztetett arra, hogy tíz éve a pénzügyi „rendetlenségbe” bukott bele Jacques Santers teljes bizottsága. A 2009. június 7-i európai parlamenti választások közeledte várhatóan ugyancsak látványosan megnöveli a pénzfelhasználás iránti figyelmet. Az újra indulni kívánó képviselőknek bizonyítani kell, hogy teljesítik a velük szemben támasztott elvárásokat. Ezért is kifizetődő a szabályosság az EU-pénzeknél – figyelmeztetett a magyar EP-képviselő.

Magyar ügyek

Jelenleg Magyarország esetében két bizottsági kezdeményezésről lehet tudni.

Brüsszel ellenőrei 15 milliárd forint támogatás megvonását javasolták a csepeli szennyvíztisztító beruházás esetében, mivel „a közbeszerzési eljárások nem voltak kellően versenybarátok”.

Ezenfelül tízmilliárd forintnyi összeget kíván visszakérni az EU, mert hiányosnak tartja a területalapú támogatási rendszer magyarországi kifizetési feltételeit.



Brüsszel ellenőrei 15 milliárd forint támogatás megvonását javasolták a csepeli szennyvíztisztító beruházás esetében, mivel „a közbeszerzési eljárások nem voltak kellően versenybarátok”.

Ezenfelül tízmilliárd forintnyi összeget kíván visszakérni az EU, mert hiányosnak tartja a területalapú támogatási rendszer magyarországi kifizetési feltételeit. Kifizetési felfüggesztések Forrás: VG-gyűjtés

2008. július 23.: az Európai Bizottság mintegy egymilliárd eurós összegben befagyasztotta az ISPA előcsatlakozási alap pénzeinek felhasználását Bulgáriában

2008. augusztus 8.: Brüsszel ideiglenesen felfüggesztette a vidékfejlesztési kifizetéseket Romániában az évi 150 millió eurós keretű SAPARD program keretében-->

Kapcsolódó cikkek