A Covid-válság és az azt követő helyreállás rendkívüli helyzeteket teremtett a piacgazdaságok modern kori történelmében. 

Világszerte megfigyelhető jelenség volt, hogy a kínálat a járványügyi korlátozások miatt szűkült, egyes esetekben teljesen ellehetetlenült, miközben a megugró költségvetési hiányok és a jegybanki pénzteremtés segítette a kereslet gyors helyreállását. Mindez a világgazdaság egyes részpiacain olyan egyensúlytalanságokat okozott, amelyekhez hasonlót a múltban csak kivételes esetekben, a 70-es évek olajválságai vagy akár 40-es évek 2. világháborút követő helyreállítási időszakában láthattunk. A felborult egyensúly következtében például az energiahordozók ára rendkívüli mértékben megugrott (a gáz és az áram ára 6-8-szorosára nőtt a válság előtti szintjéhez képest), és ez fokozatosan begyűrűzik szinte minden termék és szolgáltatás árába. Az ENSZ által közzétett FAO-élelmiszerár-index, amely a hús, a tejtermékek, a gabona, az olajos növények és a cukor árváltozását méri, a valaha volt egyik legmagasabb értékét vette fel. A 2014 és 2016 közötti időszak átlagárához viszonyítva 34,2 százalékkal volt magasabb az index értéke novemberben, míg 33-mal decemberben. Hasonló körülmények a múltban és a jelenben is rendkívüli kormányzati intézkedéseket váltottak ki számos országban. Tipikusan ilyen intézkedések az átmeneti árszabályozások. 

Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Az élelmiszerek árának globális emelkedéséhez a gazdasági helyreálláson felül további tényezők is hozzájárultak. 

A kínai kereslet felfutása jelentős igényt támaszt a gabona iránt, amelynek a világpiaci ára éves összehasonlításban átlagosan 40–50 százalékkal emelkedett az előző évben. A takarmányok legfontosabb alapanyaga árának növekedése maga után vonta az állati és állati eredetű termékek drágulását is. 2021 második felében az egy évvel ezelőtti szinthez képest a vágóbaromfi ára közel 20, a tojás ára több mint 10, a tej ára pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett. Mivel ezen termékek feldolgozása rendkívül energiaigényes, ezért szintén folyamatosan emeli inflációjukat az energiahordozók árában megfigyelt robbanás. Az élelmiszerek áremelkedése jelentősen befolyásolja a családok által érzékelt és várt inflációt is. Az alacsonyabb jövedelmű családok ráadásul a pénzük nagyobb arányát költik élelmiszerekre, így szociális szempontból is kedvezőtlen a folyamat hatása.

A helyzet egyedi jellegét felismerve olyan határozatot hozott a kormány, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa: 2022. február 1-től 3 hónapon keresztül a 2021. október 15-i szinten maximálják 7 alapvető élelmiszer árát. 

A döntés értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell és a csirke far-hát ára nem lehet magasabb az egyes boltokban, mint az adott üzletben 2021. október 15-én fennálló árszint (vagy ennek hiányában a KSH által közzétett 2021. október havi átlagos árszint).

Az intézkedés által érintett tételek esetén az elmúlt időszakban a korábbi évek szezonalitását meghaladó mértékű drágulás volt megfigyelhető. 

A nemzetközi folyamatokat követő árdinamikák következtében a kristálycukor inflációja októberben közel 10 százalék volt, a csirkemell és a búzafinomliszt áremelkedése meghaladta a 10 százalékot, míg a napraforgó étolaj inflációja 30 százalék felett alakult. A 2,8 százalékos UHT tejet októberben visszafogott, 3,1 százalékos infláció jellemezte, míg a sertéscomb ára közel 5 százalékkal alacsonyabban alakult az egy évvel korábbi szintnél. Az év utolsó hónapjaiban jelentős mértékű áremelkedést tapasztalhattunk az ármaximálás által érintett termékek esetében. A 2,8 százalékos UHT tej ára decemberben az előző hónaphoz képest közel 10 százalékkal emelkedett, a búzafinomliszt havi árdinamikája az utolsó negyedévben átlagosan 5,9, míg a kristálycukor esetén ugyanez 2,9 százalékon alakult. Várakozásaink alapján előretekintve a korábbi évek átlagát érdemben meghaladó magasabb december havi árdinamika a következő hónapokban is fennmaradna, így az ármaximálás mérsékli a háztartások havi kiadásait. 

Számításaink alapján a bejelentett intézkedések következtében a február–április havi infláció 0,2–0,4 százalékponttal alakulhat alacsonyabban. 

Az ármaximálás által érintett tételek súlya a fogyasztói kosárban 2 százalék közeli. Az előző hónapok áralakulása és piaci információk alapján azt feltételeztük, hogy a termékek ára a következő hónapokban tovább emelkedne, és áprilisban átlagosan több mint 10 százalékkal haladná meg az októberi szintet. Kiugróan nagy drágulás következne be a tej esetében. A potenciálisan emelkedő árhoz képest az intézkedés inflációcsökkentő hatása hónapról hónapra nő, a februári 0,2 százalékpontról áprilisig 0,4-re. A három hónapos árrögzítés 2022-es éves inflációra gyakorolt hatás becslésünk szerint –0,1 százalékpont. 

Fontos a lépés pszichológiai, várakozásokat befolyásoló hatása. 

A gyakran vásárolt termékek drágulásának megállítása kedvező hatást fejt ki az érzékelt és várt inflációra és ezen keresztül a lakossági bizalomra egyaránt.