Nem zárható ki, hogy december után újabb meglepetést látunk az inflációs adatokban. Az év utolsó hónapjában 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami egyértelműen kedvezőbb lett a szakértői várakozásoknál. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint egyre több tényező mutat abba az irányba, hogy 2024 elején folytatódhatott e kedvező tendencia, így a vártnál is jobban mérséklődhetett az árnyomás a gazdaságban, amelyben a tavalyi magas bázis (25,7 százalék), valamint a kedvező makrogazdasági környezet egyaránt szerepet játszik.
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap
Ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint:
Könnyen előfordulhat, hogy hosszú idő óta először a jegybanki célsávba kerül vissza az infláció.
Az elemző 4 százalék körüli inflációra számít januárban. Úgy véli, ezzel együtt lehetnek meglepetések – pozitív, illetve negatív irányban is. Felfelé elmozdulás esetén az év eleji átárazások lehetnek döntők: egyrészt az élelmiszereknél havi alapon szemmel látható árnövekedést nem lehet kizárni, másrészt a szolgáltatásoknál is lehetnek áremelések, bár itt inkább a márciusi adat tartogathat izgalmakat – jegyezte meg.
Lefelé irányban az üzemanyagok a Központi Statisztikai Hivatal általi elszámolása a legnagyobb kérdés, konkrétan, hogy a második ütemű jövedékiadó-emelés hogyan lesz elszámolva az árindexben.
Jelezte azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új súlyokat is publikál, amelyek pont ennél a termékcsoportnál csökkenhetnek látványosan, így enyhítve a jövedékiadó-emelés inflációs hatásait.
A sertéshús, liszt és kenyér ára is csökkenhetett januárban
„Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy
a januári adat rendkívül fontos az infláció szempontjából, tekintve, hogy a vállalatok többsége év elején változtatja csak az árait.
Ugyancsak azt emelte ki, hogy a havi áremelkedésben szerepet játszott a jövedéki emelése a járműüzemanyagoknál (ez számításaik szerint 0,3-0,4 százalékponttal dobhatta meg a havi inflációt), de az autópályadíjak vagy a postai szolgáltatás díja is érdemben nőtt év elején. Ezzel szemben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak havi alapon átlagosan nem változtak. Decemberhez képest a vaj vagy a zöldségek drágulását ellensúlyozta a sertéshús, liszt, kenyér árcsökkenése. A szolgáltatások esetében azonban megkezdődhettek az átárazások.
A kedvező makrogazdasági környezet miatt esik az infláció
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció jó eséllyel az 5 százalék alatti tartományba fog kerülni január folyamán, ami szerinte komoly eredménynek mondható.
Ennek alapját a 2023-as dezinflációs folyamatok jelentették, amely során az elsődleges cél az éves bázisú infláció 10 százalék alá szorítása volt, ezt jelentősen túlteljesítette a magyar gazdaság. A decemberi 5,5 százalékos éves bázisú infláció 5,0 százalék alá kerülése januárban elsősorban a hosszabb ideje kedvező makrogazdasági környezetnek, illetve az inflációs folyamatokat jellemző strukturális javulásnak lenne köszönhető
– fejtette ki az elemző.
Koncz úgy véli, mindez a szigorú monetáris politika eredménye, amely egyrészt a lakosságot a fogyasztás helyett a megtakarításra ösztönözte, illetve támogatta a forint stabilitását is, másrészt a visszaeső kiskereskedelmi forgalom szintén a pénzromlási ütem csökkenését idézte elő, az áremeléseket a kereskedők kevésbé tudták érvényesíteni ebben a környezetben. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati akciók – elsősorban az online árfigyelő rendszer – szintén pozitívan befolyásolták az infláció alakulását, egyes alapvető élelmiszerek esetében nemcsak a pénzromlás lassulása, hanem sok esetben árcsökkenések is megfigyelhetők voltak.
Kell-e tartani a béremelések hatásától?
A Századvég elemzője szerint a növekedés beindítása a legnagyobb kérdés a magyar gazdaságban. Azt azonban fontosnak nevezte, hogy ez nagyobb inflációs többlet nélkül valósuljon meg.
- „A bázishatások kiépülése,
- az adóemelések árnövelő hatása, illetve
- a fogyasztás bővülése rejt magában inflációs kockázatot, azonban annak mértéke kezelhető a gazdaságpolitika számára”
– vélekedett Koncz Péter.
Becsey Zsolt is hasonlóan érvelt, bár szerinte összességében a bérek felfelé mutató kockázatot jelentenek az inflációra, főleg a szolgáltatások áraiban, de nem feltétlenül a lehet idén a meghatározó áremelési faktor. Sokkal inkább a csomagolásdíjak, a megemelkedett fuvarterhek, a gyengülő árfolyam és a korábbról elhalasztott költségelemek érvényesítése fog erősebb hatást gyakorolni az árindexre, mintsem a fizetésemelések.
Molnár Dániel pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az új gáz- és elektromos év alacsonyabb árai miatt a vállalatok költségmegtakarítást érhetnek el, amelyből finanszírozhatják a béremelések egy részét. Szerinte az infláció kapcsán sokkal nagyobb kockázatot jelent a világpiaci olajárak alakulása, amelyre az izraeli konfliktus gyakorol erős hatást, a forint árfolyama, valamint az, ha a belső kereslet erősödésére a vállalatok ismét agresszívabb árazási politikával reagálnak.
