Tanulságos történetről számolt be lapunk egyik olvasója, az eset ma történt.
Csörgött a telefon, a hívószámot kiírta a készülék. A hívás fogadása után megszólalt egy többé-kevésbé bizalomgerjesztő hang, és közölte: az OTP-től telefonál, mégpedig amiatt, mert egy bizonyos Szabó Zoltán nevére 250 ezer forintos utalás indulna a felhívott személy számlájáról. Ezzel a Szabóval pedig vigyázni kell – jegyezte meg a telefonáló –, az illető ugyanis szerepel a bank feketelistáján, magyarul: csalási kísérlet van folyamatban. A telefonálót nem zavarta meg az információ, hogy a felhívott személy nem vezet számlát az OTP-nél, néhány mondatot még megjegyzett a csalásokról.
Olvasónk nem volt rest, és visszahívta a kijelzett számot, ami legnagyobb meglepetésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) központi telefonszáma volt. Úgy tudjuk, messze nem olvasónk volt az egyetlen, akinél ma az adathalászok próbálkoztak: többek kaptak ma hívást, általában a Szabó Zoltán név hangzott el, de volt amikor hetvenezer, máskor negyedmillió, megint máskor hétszázezer forintos utalást emlegettek a csalók.
Merthogy a hívás bizonyosan maga volt az adathalász kísérlet:
a csalók egyik legújabb módszere ugyanis éppen az, hogy visszaélés kísérletének leleplezésére hivatkozva hívják fel az ügyfeleket, és próbálják a banki adatait megszerezni.
Az ügyben kerestük a jegybankot, az MNB válaszáról a megérkezése után beszámolunk.
Az adathalász próbálkozások gyakoriságát egyébként jól mutatja, hogy az OTP éppen a napokban tett közzé honlapján egy felhívást, melyben egy új adathalász módszerről számol be. De nem erről. A bank tájékoztatója szerint a csalók e-mailben, vírusirtóként beállítva próbálják az ügyfelekkel letöltetni azt a szoftvert, amellyel, ha óvatlanok, hozzáférést biztosíthatnak bankszámlájukhoz. – A félrevezető levélben a Magyar Nemzeti Bank és több pénzintézet logója is szerepel, de ettől a levél még nem hiteles – hívta fel a figyelmet a bank.
