Hulladékudvar-építő programjának első állomásaként a legszigorúbb elvárásoknak is megfelelő gyűjtő udvart alakított ki a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. Esztergomban, amelyet május 9-től vehetnek használatba a környékbeliek. A lakosságbarát, a környezet és a magyar gazdaság számára is előnyös fejlesztéssel a térségben élők időt és energiát takaríthatnak meg, környezetük tisztább, egészségesebb lesz – hangzott el az új, esztergomi létesítmény átadásakor.
Több mint hatvanezer embert szolgál ki a hulladékudvar
A sajtótájékoztatón szó volt arról, hogy a hulladékudvar méreténél, kapacitásánál és korszerű kialakításánál fogva nemcsak Esztergom, hanem az egész térséget, így Tát, Tokod, Dorog, Kesztölc és Pilisszentkereszt lakosságát, vagyis több mint 60 ezer embert szolgálhat majd ki. Az új létesítmény jelentős igényt elégít ki, hiszen Esztergomban és a környező településein mindeddig nem működött hulladékgyűjtő udvar.
„Régi problémát orvosol az új hulladékudvar, nem csak Esztergomban, a környéken is. A frekventált részen található korábbi szelektív gyűjtőhely ugyanis már nem tudta befogadni a megnövekedett mértékű hulladékot” – fogalmazott az átadón Hernádi Ádám, a város polgármestere, aki elmondta, hogy az új létesítmény megnyitásával, csütörtöktől bezárják az Árok utcai hulladékszigetet. „Rengeteg energiát, időt és pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy itt, az új gyűjtőudvarban le lehet majd adni a háztartási hulladékot, amelyek így nem a környező erőben és a társasházak melletti szemeteskukák tövében végzik” – tette hozzá a polgármester.
Cél: további gyűjtőudvarok létrehozása ott, ahol eddig hiányzott
A MOHU célja, hogy a következő tíz évben
az ötezer főt meghaladó népességű magyarországi településen mobil vagy fix hulladékudvart, a 10 000 főnél nagyobb lakosságszámú településeken és a 25 000 főnél népesebb gyűjtőkörzetekben pedig fix hulladékudvart létesítsen.
Ezért a MOHU az esztergomival együtt összesen 83, évente átlagosan tíz új lakossági hulladékudvart épít azokban a városokban, illetve térségekben, ahol korábban nem volt elérhető ilyen szolgáltatás. A tervek szerint 2025 végéig újabb 9 udvar jöhet létre, melyek közül idén 3-4 kivitelezése kezdődhet meg.
Mit tudni az új hulladékudvarokról?
A MOHU számára kiemelt szempont, hogy lehetőleg önkormányzati tulajdonú területen valósuljanak meg a beruházások, a lakóövezettől megfelelő távolságban ahhoz, hogy fejlesztésük és működésük ne zavarja az ott élőket, de egyben könnyen megközelíthető is legyen, kellő számú parkolóhellyel és akadálymentes kialakítással, üzemeltetése során garantálva a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartását, ügyelve a veszélyes hulladékok megfelelő átvételére, tárolására és szállításának feltételeire, annak érdekében, hogy ezek semmiképp ne kerüljenek ki a környezetbe.
Ennek érdekében a MOHU minden új és már régebb óta működő hulladékudvarban bevezeti a hulladékok pontos nyilvántartását, valamint a begyűjtéstől a hasznosításig a teljes utat, transzparensen nyomon követő úgynevezett Waste tracking informatikai rendszert. A hulladékudvarok működésének jogszabályi, és a Waste tracking rendszer működtetésének feltétele a leadott hulladék mennyiségének pontos mérlegelése is. Ennek megfelelően az esztergomi hulladékgyűjtő udvarban a ki- és beszállításkor pontos mérlegelés történik, az új MOHU hulladékudvarok már rendelkeznek ilyen mérleggel.
Átlátható, követhető és elszámoltatható lesz, hogy mi történik azzal a hulladékkal, amelyet a lakosság eldob
– hangsúlyozta az új hulladékgyűjtő udvar rendszerének előnyeit Pethő Zsolt, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. ügyvezetője.
Mi az új hulladékudvarok előnye?
Az új hulladékudvarokban a korábban megszokottakhoz képest egységes és sokkal szélesebb, mintegy negyven különböző féle a leadható anyagok köre. A MOHU már a koncesszió indulásakor egyszerűsítette a hulladékudvarokban történő hulladékleadás menetét, így lakcímkártya felmutatásával immár minden magyarországi lakos igénybe veheti az ország bármelyik hulladékudvarának szolgáltatásait.
A MOHU által irányított hulladékudvar-építési program előnyeiről elhangzott, hogy az új, egységes rendszerrel, valamint szemléletformálással az újrafeldolgozás aránya érdemben növelhető, a lerakókba kerülő hulladék mennyisége, illetve az illegális hulladéklerakás pedig csökkenthető. A program így elősegíti azoknak az által kijelölt, Magyarországra is érvényes célkitűzéseknek az elérését, melyek szerint a jelenlegi több, mint 30-ról 2035-ig 65 százalékra kell növelni a települési hulladék újrahasznosítását, a lerakás arányát pedig 50-ről 10 százalékra kell csökkenteni.
