„Az én kapcsolatom a bankokkal sose volt zökkenőmentes” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség 35 éves fennállását ünneplő rendezvényen. A tárcavezető szerint a bankrendszer is egy szektor a gazdaságban, arra kell ösztönözni mindenkit, hogy megértse a bankok működését.
A miniszter szerint a bankok a rendszer részei, sose tudnak objektíven működni. Rátérve a gazdasági folyamatokra kiemelte, hogy ilyen magas kamatokkal a bankrendszer nem találkozott a 90-es évek óta. Ez bizonyos bankoknak profitban ez jó, de egy felelős bankár számára szerinte ijesztőnek kell hatnia.
Az én életemben is a tavalyi év még nehezebb volt, mint a 2022-es év
– mondta, hozzátéve, hogy az leszorítását, az ikerdeficit megszüntetését és a reálbérek emelkedésének a beindítását sikerült teljesíteni. De ennek ára volt, amit a recesszióban fizettünk meg és abban, hogy magasabb lett a költségvetési hiány.
Lehet spekulálni – mondta –, hogy a kormány megfogta a kamatokat, de azon soha senki nem gondolkodott, hogy mi lett volna, ha ezt nem teszi meg. A beavatkozás véleménye szerint sikeres volt.
A kkv-k kamatstopját ki tudták vezetni, egyelőre dolgoznak a lakossági kivezetésen is.
A legnagyobb gond az óvatossági motívum
A miniszter szerint kulcsfontosságú a gazdaság szempontjából a fogyasztás beindítása, ehhez van szükség az óvatossági motívum feloldására.
Többen filozofáltak, hogy mikor tud oldódni, én voltam a legoptimistább
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországon viszonylag hamar megtörtént, szemben a Balkánnal. Kiemelte, hogy számos területen visszaesést láttunk 2023-ban, de már azt látni, hogy az első három hónapban a belföldi vendégéjszakák száma, a hitelszerződések és a reálbérek is emelkedtek. Ez nagyon nagy visszapattanás, nem fokozatosságot mutat – jegyezte meg. Szerinte ez arra utal, hogy a lakosság gyorsan alkalmazkodik.
A reálbérek kapcsán a miniszternek volt egy nagy harca, amelyben aktívan részt vett, számos olyan kérés volt a munkaadók részéről, amit vissza kell utasítaniuk. Viszont el tudták érni, hogy ne januárban, hanem decemberben emelkedjen a Emellett novemberben megkapták a kompenzációt, februárban sokat kaptak prémium állampapírban kamatot, március–április folyamán jöttek a rendes béremelkedések.
Szerinte mindez azt mutatja, hogy a lakosság jövedelmi helyzete javul. A reálbér nem 9 százalékkal fog nőni, hanem kisebb mértékben, de a visszapattanás egyértelmű.
Hangsúlyozta, a kormány is megértette, hogy muszáj a folyamatokat megfogni, különben beragadhat a gazdaság, ennek is köszönhető, hogy tavaly év vége óta a kiskereskedelmi forgalomban folyamatos javulás látható.
Ez egy hülyeség, aki ezt mondja, az buta
– mondta arra, hogy sokan azzal támadják, hogy a belső fogyasztásra épít és túlhevíti a gazdaságot. Jelezte továbbá, hogy a turizmusban nagyon jelentős emelkedés látható nemcsak a külföldi turisták, hanem a belföldi vendégek számában is.
Szerinte meglepő, hogy az emberek saját pénzből költenek, nem pedig a SZÉP-kártyáról. Ez utóbbit a nyárra időzítik.
Eközben 200 ezerrel emelkedett a SZÉP-kártyát használók köre, ez a kedvező adófeltételeknek köszönhető. Ez jelentős forrás a turisztikai szektor számára – tette hozzá.
Beindult a lakossági hitelpiac
A lakossági hitelpiac is jobban alakul, sokkal jobban, mint a vállalati
– mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy a sima lakosságpiaci hitelek is mennek, jelentősen emelkedik a tranzakciók száma. Ugyanakkor ez csak a használt lakásokra igaz, az új lakások terén azonban még nem látni ezt a tendenciát.
Azt elismerte, hogy a vállalati hitelpiac terén várat magára a fordulat. Az első két hónapban az építőipar jó számokat produkált, ahogy a vállalatoknál is megmozdult valami, de ez inkább a Baross Gábor hitelprogram elhúzódó hatásának köszönhető. Szerinte főleg hitelkiváltásra ment az a sok pénz, amit a gazdaságba pumpáltak.
Hangsúlyozta, lehet arról beszélni, hogy a vállalatok bőséges likviditással rendelkeznek, de ez valójában makromegközelítés – szúrt oda a jegybanknak egyet.
Mindenkinek éreznie kell a növekedést
Szerinte az, hogy a növekedés beindult, jó kezdet, de jó lenne, ha inkluzív lenne, és nemcsak a nagyvállalatokat érintené, hanem „mindenki érezné, hogy jobb lett”. Ennek első és legfontosabb része, hogy a foglalkoztatottság tovább növekedett, de ennél is fontosabb, hogy egy év alatt 70 ezerrel csökkent az inaktívak száma. Szintén az inkluzív növekedést segíti a minimálbér emelése mellett az otthonfelújítási program is, amely nem feltétlenül a magasabb jövedelmi tizedbe tartozóknak segít.
Az üzemanyagár is egy inkluzív faktor Nagy Márton szerint.
Ez egy olyan tényező, ami áthatja az inflációt, a konjunktúraérzékelést is visszaveti, ezért kellett a kormánynak beavatkoznia.
Ahhoz, hogy 4 százalékos növekedést el tudjuk érni, szerinte hat feltételt kell teljesíteni, és öt már teljesült:
- fogyasztás helyreállítása, pipa
- beruházási aktivitás újraindítása, pipa
- munkaerőpiaci aktivitás növelése, pipa
- az ikerdeficit megoldódott, pipa
- hitelpiac helyreállítása, pipa
- magas exportaktivitás fenntartása, itt gond van, ez a német gazdaság problémájából fakad. Ezért megy megint Németországba tárgyalni a jövő héten.
A német kormány összevissza cselekszik
– szúrt oda a németeknek, a probléma, hogy az infrastruktúrát nem fejlesztették. Ezzel együtt úgy gondolja, helyre fog állni az exportaktivitásunk, de ezen még dolgozni kell.
Megszólal Virág Barnabás
„Fontos évfordulók és a fontos döntések éve 2024 a magyar gazdaságban” – kezdte a beszédét Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Emlékeztetett, hogy 75 éve vettük fel a kapcsolatot Kínával, 20 éve léptünk be az EU-ba, és 35 éves a Bankszövetség. Egyszer fenn, egyszer lenn – így jellemezte a magyar bankszektor elmúlt 30 évét.
Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelpenetráció alig mozdult, pedig a jegybank és a kormány jelentős támogatásokat adott. Szerinte ez egy olyan kérdés, amelyet az asztalra kell majd tenni és beszélni róla.
A bankrendszer jövedelmezőségét a 90-es évek óta 10 százalékos sajáttőke-arányos megtérülés jellemzi.
A tavalyi évi jövedelmezőséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy
borzasztó nyereségesség jellemezte.
Ezzel az EU-ban a második legnagyobb nyereséget érte el, ami nem másnak, mint az 1700 milliárd forintos kamatbevételnek köszönhető. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez a magyar gazdaság szereplőinek az eredménye, épp ezért hangsúlyozta, hogy ezt arra kell felhasználni, hogy javuljanak a magyar gazdaság pozíciói, és tudjon belőle profitálni.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy akkor lesz felzárkózás, ha a hitelpenetráció is emelkedik, enélkül a magyar gazdaság felzárkózása sokkal nehezebb pályán fog megvalósulni.
Szerinte a magyar gazdaságban pénzügyi oldalról hatalmas tartalék van. Miközben a magyar családok megtakarítási attitűddel bírnak, ez nem csatornázódik át a magyar gazdaságba, ezen minden szereplőnek változtatnia kellene.
Emellett a jövőben minden a zöldátmenetről és a digitális forradalomról fog szólni, amire reagálniuk kell a bankoknak is. Rámutatott: évente 1755–2333 milliárd forint beruházást kell végrehajtani a gazdaságban, hogy a tempót tartani tudjuk.
Mi lesz az inflációval?
„Nem dőlhetünk hátra” – mondta a legújabb inflációs adat kapcsán Virág Barnabás, szerinte az infláció ellen folyamatosan küzdeni kell, ugyanis kiemelt fontosságú, hogy versenyképesen tudjunk termékeket előállítani.
