A hazai gazdaságpolitika régóta kitűzött célja, hogy a fontos stratégiai ágazatokban legalább 50 százalékra vagy még magasabbra emelkedjen a magyar tulajdoni arány.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Az utóbbi években ez a cél több kiemelt területen is teljesült, vagy legalábbis történtek lépések ebbe az irányba: a villamosenergia- és a gázszolgáltatás jelentős része ismét hazai tulajdonba került, a korábban szinte kizárólag külföldi multik által tulajdonolt távközlési szektorban a Vodafone megvásárlása hozott számottevő változást, a légi közlekedés területén pedig bármelyik pillanatban lezárulhat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tulajdonosváltása.
Noha a bankszektor is egyike a legfontosabb stratégiai ágazatoknak, ez szinte az egyetlen olyan terület, ahol egyelőre nem történt áttörés. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a bankszektor vezető szereplőinek zöme többségében külföldi tulajdonban áll (külföldi anyabankok a fő tulajdonosok), és a friss hírek szerint az OTP Bank részvényesei közt is újra szerény többségbe kerültek a külföldi befektetők.
A január eleji bejelentés szerint az OTP-részvények 54,45 százaléka volt – 2023. december 31-én – külföldi intézményi befektetők kezében. Emellett nem magyarországi magánbefektetők is tartanak OTP-papírokat, a kibocsátott mennyiség fél százalékát. A magyar arány: 31,4 százalék, ennyi koncentrálódik hazai intézményeknél, valamint ide értendő az OTP Bank MRP (Munkavállalói résztulajdonosi program) szervezeténél lévő, mintegy 12 millió darabos állomány is. A hazai magánbefektetőknél pedig 13,4 százaléknyi OTP-részvény összpontosul.
2022 végén még 50-50 százalék volt a külföldi-hazai arány az OTP Bank részvényesi könyvében, korábban (2021-ben) viszont még a külföldi befektetőknél összpontosult a vezető magyar bank által kibocsátott részvények 67 százaléka.
Szétaprózódott a tulajdonosi kör az OTP-nél
Az OTP külföldi befektetői közül a legnagyobb részvénycsomag a Groupamáé, még 2008-ból, amikor az OTP eladta biztosítási üzletágát a francia társaságnak, s a tranzakció keretében a Groupama 8 százalékos részesedést vett az OTP Bank részvényeiből – jelenleg 5,1 százalékkal rendelkeznek.
Az OTP-papírok 3,4 százaléka koncentrálódik a Vanguard alapjaiban, őket kis lemaradással a BlackRock követi (3,1 százalék). A T. Rowe amerikai alapjai már csak 1,5 százalékkal rendelkeznek, holott korábban jóval nagyobb részvénycsomagot birtokoltak, tavaly márciusban 5 százalék felett is járt a tulajdonrészük. Az akkori 9500 forintos nyomott OTP-árfolyam azonban már nem tért vissza, sőt folyamatosan nőtt a bankpapírok értéke, szóval rossz időzítéssel csökkentette 5,6-ről 1,5 százalékra a befolyását a T. Rowe.
Mik a külföldi tulajdon kockázatai?
Elméletileg a külföldi tulajdon ténye járhat kockázatokkal és eltérő érdekekkel, de azt sem szabad elfelejteni, hogy több magyar csúcsvállalat – OTP, Mol – jelentős részesedéssel vagy 100 százalékban a tulajdonában álló leányvállalattal van jelen a környező országokban, akár piacvezető pozícióban.
Gazdasági válság idején minden szereplő érthetően a saját érdekei szerint reagál a krízishelyzetre, ami járhat akár tőkekivonással is, ennek esett részben áldozatul a magyar pénzpiac is 2008-ban.
A tulajdonosi struktúra szempontjából a bankszektor speciálisan kényes terület. A külföldi tulajdonú bankok más kockázatokat látnak a magyar gazdaság finanszírozásában, mint a helyi tőketulajdonosok, és így gyakran más feltételekkel vagy kisebb intenzitással finanszírozzák az ország vállalkozásait. Súlyosabb probléma ennél, amikor egy-egy nagyobb nemzetközi válság alakul ki, és a külföldi hátterű tulajdonosok és részvényesek megszorulnak: ilyenkor egyértelműen a saját, hazai befektetéseiket priorizálják. Ezt láttuk például a 2008-as válság idején, amikor a külföldi tulajdonosok tőkekivonási ügyletei miatt gyakorlatilag elapadtak a hazai bankoknál a hitelforrások, és a bankrendszer is veszített stabilitásából, az államnak kellett közbelépnie és feltőkésítenie egyes pénzintézeteket.
A nagybankok rangsora
A Magyarországon jelen lévő legnagyobb bankok között a mérlegfőösszeg szerinti ranglista élén az OTP áll, amelyet hagyományosan magyar bankként tart számon a közbeszéd, holott sokkal inkább régiós pénzintézet, amely 11 országban van jelen, több országban piacvezető, és mint látjuk, többségében külföldi tulajdonban van.
A második helyen az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesüléséből létrejött MBH Bank áll, mely tulajdonosi struktúra szempontjából kakukktojás a hazai nagybankok között, hiszen ez a pénzintézet valóban tisztán hazai tulajdonban van.
Az Unicredit Bank az UniCredit S.p.A. nevű, milánói székhelyű bankcsoport 100 százalékos tulajdona. A Raiffeisen az osztrák Raiffeisen Bank International AG 100 százalékos leányvállalata, míg a piaci élbolyba tartozó K&H a belga KBC Bank kizárólagos tulajdona. Bár az Erste Bankban évekig volt részesedése a magyar államnak és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak is, tavaly év végén mindkét szereplő kiszállt, így azóta ismét az osztrák Erste Group Bank AG az egyedüli tulajdonos.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nagy méretű pénzintézetek (hatot sorol ebbe a kategóriába a jegybank) eszközállománya a teljes bankszektor 78,7 százalékát teszi ki.
