Szokás szerint ismét pozitív meglepetéssel rukkolt elő az OTP csoport, a harmadik negyedévben jóval jobb teljesítményt sikerült elérni, mint arra a piac számított. Az adózott eredmény 281 milliárd forint volt, 49 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor.
A korrekciós tételek hatása nélküli profit pedig 307,5 milliárd forint lett, 63 százalékkal több, mint egy éve.
Az elemzői várakozásokat majdnem 70 milliárd forinttal sikerült felülmúlni.
Az egyik legfontosabb mutató (nettó kamatbevételek) 31 százalékos növekedést hozott éves összevetésben: itt közel 382 milliárd forintot realizált a pénzintézeti csoport. Negyedéves alapon 19 bázisponttal 3,96 százalékra javult a nettó kamatmarzs is.
19 százalékkal emelkedett a hitelállomány, amely már meghaladja a 21500 milliárd forintot. Meglepetésre a betéteket is sikerült ugyanekkora mértékben növelni (29000 milliárd forint közelébe).
Szintet lépett a saját tőke is, amely immár meghaladja a 4000 milliárd forintot.
Az arra számított megtérülés (ROE) pedig egészen parádésan alakult a harmadik negyedévben, majdnem elérte a szektorszinten kiugróan magas 30 százalékot. Elemzők szerint ez az érték jóval magasabb részvényárfolyamot indokolna, hiszen az OTP befektetői ennél a 30 százaléknál jóval alacsonyabb megtérülést várnak el (kockázatmentes hozam + országkockázati felár), tehát alulértékeltséget jelez, hogy a bankpapír árfolyama mégis az egy részvényre jutó sajáttőkeértéket tükrözte csupán az elmúlt napokban – a harmadik negyedév végére a saját tőke/részvény már 14 290 forintra nőtt, ami alatt, annak 96 százalékán zárt csütörtökön a papír.
Bankadóhullám a régióban
Rossz hír, hogy az elmúlt negyedévben Szlovénia, Szerbia és Románia esetében átmeneti, a bankszektort (is) közvetlenül érintő intézkedések bevezetését jelentették be. Szlovéniában az augusztusi árvíz okozta károk ellensúlyozására a pénzintézeteknek a mérlegfőösszeg 0,2 százalékát kitevő adót kell befizetniük az elkövetkező 5 évben, emellett célzott törlesztési moratórium alkalmazására és kötelező szolidaritási befizetésére kötelezték a bankokat. Szerbiában a jegybank 2024 végéig maximalizálta kamatokat a korábban folyósított változó kamatozású jelzáloghiteleknél, illetve az új fix kamatozású hiteleknél. Romániában a kormány 2024-től rendkívüli adó bevezetését indítványozta: az első két évben ennek nagysága a bevételek 2 százaléka, ezt követően pedig 1 százaléka lesz.
Meglehet az 1000 milliárdos éves nyereség
Ezzel együtt is a bankcsoport profitja az év első 9 hónapjában 858 milliárd forintnál jár, az összeg közel 4-szerese a tavalyinak, tehát szinte borítékolható, hogy 1000 milliárd forint feletti éves profitról számolhat be az OTP jövő márciusban. A negyedéves eredmény már tartalmazza az üzbég Ipoteka bank teljesítményét is.
A korrekciós tételek 26,5 milliárd forint mínuszt tettek ki, ennek zöme akvizíciós hatás, egyik fele épp az üzbég bank megszerzése után elkönyvelt badwill felülvizsgálata miatt adódott, és még a szlovén integrációhoz is kapcsolódtak idetartozó költségek, Szerbiában pedig a kamatsapka várható hatását (7 milliárd forint mínusz) számolták el.
De még ezekkel az eredményrontó hatásokkal együtt is minden országban nyereséges volt az OTP, ahol jelen van. Az egyedi teljesítmények közül kiemelkedik a bolgár és szlovén leánybank; a legtöbb külföldi operáció kilenchavi adózás utáni eredménye már meghaladja a 2022. évi teljes profitot. A külföldi leánybankok kilenchavi korrigált profit-hozzájárulásának aránya pedig elérte a 66 százalékot.
Az eredmények láttán így módosultak a teljes évi tervek:
1. A konszolidált teljesítő hitelek árfolyamszűrt állományának organikus növekedése meghaladhatja az 5 százalékot.
2. A menedzsment a 2023. kilenchavi trendek alapján 2023 egészében, a 2022. évi értékekhez képest, javuló nettó kamatmarzsot, alacsonyabb hitelkockázati költségrátát és kiadás/bevételi mutatót prognosztizál,
ezáltal a 2023-as korrigált ROE meghaladhatja a 25 százalékos értéket.
