Lapinformációk szerint a szlovén Versenyvédelmi Ügynökség (Agencija za varstvo konkurence, AVK) legkésőbb az év végéig zöld utat enged az ország második legnagyobb bankja, a Nova KBM magyar felvásárlásához. Ezzel az utolsó akadály is elhárul a tavaly májusban megkötött, közel egymilliárd eurósra tartott (a tranzakciós értéket nem hozták nyilvánosságra) üzlet lezárása előtt.
Fotó: Marco Secchi / Getty Images
A felvásárlással Szlovénia legnagyobb bankcsoportja jön létre a magyar OTP csoport részeként, helyet kap benne a Nova KBM mellett az SKB banka is, amit két éve vásárolt meg a budapesti központú hitelintézet. A versenyjogi hatóság hivatalosan nem nyilatkozott az eljárásról, nem tettek kivételt a Világgazdasággal sem, a Necenzurirano.si lapnak azonban több forrás megerősítette, hogy az AVK nem talált kifogásolnivalót, így nem fogja megakadályozni a bank átvételét. Különösen azután, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már szeptemberben áldását adta az ügyletre.
Az OTP tavaly júliusban jelentette be, hogy megegyezett a Nova KBM megvételéről a két tulajdonossal, a 80 százalékos befolyással rendelkező Apollo Global Managementtel és a többi részvényt birtokló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). A szlovén lap úgy tudja,
nem volt egyszerű menet, míg az EKB is rábólintott a tulajdonosváltásra:
februárban az oroszországi érdekeltségekkel rendelkező bankokat egyébként is átfésülte, s amellett sem tudtak könnyen átsiklani, hogy az orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov – közvetett módon – éveken át 5 százaléknál nagyobb részvénycsomaggal rendelkezett az OTP Bankban. Ha másért nem, az OTP-nek ezért is jöhetett kapóra, hogy idén augusztusban a Rahimkulovhoz köthető részvényesi csoport (amely addig 7,05 százalékot birtokolt az OTP Bankban) megszűnt, s onnantól a Kafijat Zrt. és az abból kiváló MGTR Alliance Kft. külön birtokolja az OTP-részvényeket, így már nem is számítanak nagyrészvényesnek, tulajdonrészük külön már 5 százalék alatti. A szlovén újságírók úgy tudják, hogy
az EKB-n belül a németeknek és néhány északi országnak voltak fenntartásai az OTP–Nova ügylettel szemben, a déliek és a franciák viszont támogatták azt.
Az biztos, hogy az Apollo jókora profittal száll ki a maribori központú bankból. Tulajdonrészüket 2016-ban szerezték, a vételárat nem hozták nyilvánosságra, de a Nova korábbi részvényesének, a luxemburgi Biser Bidco mérlegéből kiderült a 265 millió eurós vételár. Csakhogy az állam 3 évvel korábban 870 millió eurónyi tőkeemelést hajtott végre a pénzintézetben, a helyreállítási program részeként.
A következő fontos lépés 2019: ekkor a Nova megvette az államtól az Abankát 444 millió euróért. Az eladó ezzel sem járt igazán jól, kapott ugyan több éven át osztalékot, összesen 67 millió eurót, de még ezzel együtt is épp csak visszajött a bankmentéskor az Abankába betolt tőke.
Az Apollo öt év alatt valódi pénzügyi befektetőként működött: elbocsátott alkalmazottakat, fiókokat zárt be, digitalizálta a működést, kisebb bankokat vásárolt fel, részesedést szerzett vállalatokban és megszabadult a rossz hitelektől. Tulajdonosként 274 millió osztalékot vettek ki a Novából, többet, mint a bekerülési költségük volt. 2021-ben a pénzintézet 209 millió euró nettó profittal zárt, a nagy kérdés most az, hogy az idei nyereségen meg kell-e már osztania az Apollo–EBRD párosnak az OTP-vel.
